A neves brit ókortörténész és régész a Római Birodalom eddig csak a szűkebb szakmai közegben tárgyalt intézményét, a Praetorianus Gárda történetét mutatja be részletekbe menően ismeretterjesztő és szakkönyvnek is tekinthető kötetében. A könyv nem a Gárda fegyverzetére vagy a tábor felépítésére
[>>>]
A neves brit ókortörténész és régész a Római Birodalom eddig csak a szűkebb szakmai közegben tárgyalt intézményét, a Praetorianus Gárda történetét mutatja be részletekbe menően ismeretterjesztő és szakkönyvnek is tekinthető kötetében. A könyv nem a Gárda fegyverzetére vagy a tábor felépítésére összpontosít, ehelyett a fellelhető forrásokra támaszkodva a praetorianusok története kezdeteitől egészen végső feloszlatásukig kíséri végig az olvasót, mely során a fókuszban a Gárda áll, annak szerepe, kialakulása, felépítése, körülményei, alkalmazása, irányítása és tapasztalatai a római császárság történetének narratív kontextusában. A Gárda attól kezdve, hogy Augustus Kr. e 27-ben létrehozta, lassan ráébredt arra, hogy Róma városát szinte teljes egészében az uralma alá tudja hajtani, s így a senatus és a császár mellett a birodalom harmadik hatalmi tényezőjévé tudott válni. Augustus alatt még nem bírtak ekkora hatalommal, Tiberius, a második császár kvázi önkéntes száműzetése miatt Seianus tett szert első ízben akkora hatalomra majd, mint a regnáló császár. A praetorianusok vezetőjének bukása nem járt együtt a Gárda bukásával, amely Caligula meggyilkolása utána az első saját császárát is trónra juttatta Claudius személyében. Az adoptált császárok alatt kevésbé jutottak szóhoz, ám a második század végén, 193-ban Pertinax halála után ismét a kezükbe vették az irányítást, amely Didius Iulianus csúfos bukása után 197-ig polgárháborúba sodorta ismét a birodalmat. A Gárdát végül I. Constantinus fogja feloszlatni, mivel a testőrök ellenfelét, Maxentiust támogatták a Milvius hídnál megvívott ütközetben 312. október 28-án. A sajátos szempontot érvényesítő történeti mű új megvilágításba helyezi a birodalmi főhatalomért folytatott harcokat, ókortörténészek mellett a téma iránt érdeklődő olvasók könyvtárából sem hiányozhat. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]