A Lendvai Gergely Ferenc és Koltay András szerkesztésében megjelent tanulmánykötet valóban hiánypótló módon lép az olvasók elé, mivel egy olyan témacsoportba enged bepillantást, amelynek jogi oldala a mai napig szabályozatlan pontokat mutat fel, s amely alól a jelenben élő szülők egyike sem   [>>>]

A Lendvai Gergely Ferenc és Koltay András szerkesztésében megjelent tanulmánykötet valóban hiánypótló módon lép az olvasók elé, mivel egy olyan témacsoportba enged bepillantást, amelynek jogi oldala a mai napig szabályozatlan pontokat mutat fel, s amely alól a jelenben élő szülők egyike sem vonhatja ki magát teljesen. A Gondolat Kiadó gondozásában megjelent könyv ugyanis a digitális szülőséggel foglalkozik, vagyis mindazzal, ami a kortárs digitális valóságban a szülőséggel együtt jár; legyen szó a gyerekek digitális jelenlétéről, a chatcsoprotokról, a közösségi médiafelületekről vagy éppen az online elérhető tananyagról, a témakör számtalan aspektussal bír. Az alapos, témakijelölő szerkesztői bevezető után Ságvári Bence tanulmánya sharenting fogalmát nézi meg közelebbről, vagyis hogy mi jellemzi a digitális megosztások tekintetében a magyar szülőket. Farkas Pálma, Szabó Gábor és Rausch Attila tanulmánya a digitális szülői felügyeleti eszközökkel foglalkozik, valamint hogy a gyerekek növekedésével együtt hogyan veszítik el a szülők a digitális kontrollt, illetve hogy mit tehetnek ez ellen. Betra-Deli Eszter és Horváth Evelin tanulmánya a mesterségesintelligencia-alapú technológiák oktatásban betöltött szerepét vizsgálja. Szabó Dóra a tanárinfluenszerek szerepét, lehetőségeit, illetve az oktatásban betöltött pozícióját elemzi. Bernhardt Renáta arra volt kíváncsi, hogy milyen rituálék és kommunikációs szokások figyelhetők meg a 14–18 éves diákok (digitális) családtagjaik tekintetében. Gyurkó Szilvia és Botos Viktória a gyermekjog területére vezeti az olvasókat, és azt néz meg közelebbről, hogy a gyermekjog érvényesülését miként alakítja és befolyásolja a médiában és a reklámokban tapasztalható gyermekreprezentáció. A következőkben a gyermekek digitális térben való reprezentációjáról, valamint a jogérvényesülés közegeiről és lehetőségeiről (Gyurkó Szilvia – Glatz Anna – Sall Zsófia), az elég jó szülő fogalmáról és lehetőségeiről (Molnár Sarolta), a digitális tér szülte szülői kötelezettségekről (Szeibert Orsolya), a gyermekek személyes adatainak védelméről (Eszteri Dániel) tudhatunk meg többet. A tanulmánykötet végén a gyermekek digitális lábnyomainak eltüntetéséről (Barzó Tímea – Fráter Bihari Petra), a szülői magatartások jogi értékeléséről (Kriston Edit), illetve a sharenting és a szólásszabadság kapcsolatáról (Koltay András – Lendvai Gergely Ferenc) olvashatunk még részletesen. A kötet végén a szerzők rövid életrajza kapott helyet. Hiánypótló munka, széles szakmai körben ajánlható. [<<<]