A nagykárolyi Károlyi grófok fontos szerepet töltöttek be hazánk történetében, ennek egyik dokumentuma a leszármazottjukkal, a ma Fóton élő Károlyi Lászlóval (1931) készült életinterjú (Soha nem adjuk fel, 2021). Majd ismét Nyizsnyánszki Anna Eszter kereste föl a családot, hogy ezúttal a feleséget,
[>>>]
A nagykárolyi Károlyi grófok fontos szerepet töltöttek be hazánk történetében, ennek egyik dokumentuma a leszármazottjukkal, a ma Fóton élő Károlyi Lászlóval (1931) készült életinterjú (Soha nem adjuk fel, 2021). Majd ismét Nyizsnyánszki Anna Eszter kereste föl a családot, hogy ezúttal a feleséget, Károlyiné Kenyeres Erzsébetet (1945) kérdezze élettörténetéről. Ő Bajorországban született erdélyi gyökerű családban, és először a 70-es években járt ősei szülőföldjén, Kolozsvárott, ahol édesapja huszártisztként szolgált. A riporter apróra kikérdezi interjúalanyát származásáról, családjáról, oldalági rokonságáról, társasági kapcsolatairól, majd életének állomásairól, a bécsi, budapesti évekről. Kenyeres Erzsébet okkal jegyzi meg: „Mire hatéves lettem, szinte mindenhol megfordultam. Később Angliában élt a család, Erzsébet elutazott Kanadába az édesapjához, első házasságkötése után Londonban, később Bécsben telepedtek le. Az interjúkérdések java része a kiterjedt rokonságra vonatkozik, és arra, miként élt a II. világháború után Nyugat-Európában a magyar arisztokrácia. Fordulatot jelentett az életében, amikor találkozott majdani második férjével, gróf Károlyi Lászlóval, akivel 1994-ben költöztek be a fóti kastély egyik szárnyába, miközben részt vesznek az árva gyermekek ellátásában, hozzájárulnak a kastély renoválásához. A beszélgetés során napjainkhoz közeledve Kenyeres Erzsébet megosztja gondolatait a mai fiatalságról, a nevelés kérdéseiről, beszél a Fóti Károlyi Alapítvány hivatásáról. Elmondja, hogy a rendszerváltozás után hazatért arisztokraták többsége az üzleti életben találta meg a helyét, a Károlyi család a jótékonykodásban, a szociális munkában. Végül elmondja, milyen tervük van a fóti kastély hasznosítására, eszerint legyen „informális találkozópont olyan embereknek, akik Magyarország javát akarják, újságírók, művészek, diplomaták, külföldiek. Azt is elmondja, hogy mozgalmas élete tapasztalataiból miféle következtetéseket vont el, mit gondol a jövőről, a hitről, és mit üzen az utókornak. Az életinterjút számos archív fotográfia szemlélteti, ezek többsége családi fotó, de megjelennek a képeken a rokonság életének helyszínei, főképp a gyökereket jelentő erdélyi városok. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]