Thomas Geve 1943-ban, tizenhárom éves korában került Auschwitzba. 1929-ben született az akkor Németországhoz tartozó Stettinben, Stefan Cohn néven, gyermekkorát pedig Beuthenben töltötte. Édesanyjával 1939-ben Berlinbe költözött, apja azonban elhagyta az országot és Angliába ment. Miután a zsidó   [>>>]

Thomas Geve 1943-ban, tizenhárom éves korában került Auschwitzba. 1929-ben született az akkor Németországhoz tartozó Stettinben, Stefan Cohn néven, gyermekkorát pedig Beuthenben töltötte. Édesanyjával 1939-ben Berlinbe költözött, apja azonban elhagyta az országot és Angliába ment. Miután a zsidó iskolákat bezárták, néhány hónapig sírásóként dolgozott a WeiIensee temetőben, majd egy pékségben kapott munkát. 1943 júniusában édesanyjával együtt Auschwitzba deportálták, aki később a táborban halt meg.*** Ő maga elvégezte a ?kőművestanodát?, és még ott kezdte - cementes zsákokról letépkedett papírcédulákra - lerajzolni a tábor elképzelhetetlen világát. Ezek a rajzok a tábor 1945. januári kiürítésekor elvesztek, őt pedig egy halálmenetben a Gross-Rosen koncentrációs táborba vitték, majd tovább Buchenwaldba. Ott érte, 1945 áprilisában a felszabadulás. Ekkor még túl gyenge volt ahhoz, hogy elhagyja a tábort, ezért egy ideig ott lábadozott, közben pedig az SS főhadiszállásán talált képeslapokra további rajzok formájában örökítette meg a koncentrációs táborokban eltöltött életét. A háború után fél évre egy svájci táborba került, majd miután ráakadt az apjára, hozzá költözött Angliába. Ott fejezte be az iskoláit, mérnöki oklevelet szerzett, majd 1950-ben úgy döntött, hogy Izraelbe költözik. Haifában telepedett le, építőmérnökként és építészként pedig az ezt követő hatvan évben rengeteg építkezési projektben vett részt. 1958-ban, Thomas Geve álnéven első alkalommal jelentette meg zsebkönyv formában az emlékiratát (Leláncolt ifjúság címmel), melyben az általa készített rajzok is megjelentek, majd amikor 1981-ben egy kongresszuson találkozott egy volt auschwitzi rabtársával, ő meggyőzte egy újabb kiadásról, mellette pedig elkezdett előadásokat tartani élményeiről. 2019-ben találkozott Charles Inglefielddel, aki ugyanabban a Zug nevű svájci városban élt, ahol ő is hat hónapot eltöltött a szabadulás után, és az ő közreműködésével 2021-ben megjelent az emlékirat átdolgozott változata. Most ez lát napvilágot magyarul is az Alexandra gondozásában, A fiú, aki lerajzolta Auschwitzot címmel. A szerző kisgyermekkorától a Svájcban töltött időszakig mutatja be életét, a középpontjában természetesen a három koncentrációs táborban töltött huszonkét hónap részletes leírásával. A szöveget a ma a Jad Vasem Emlékközpontban őrzött eredeti rajzok fakszimiléi és archív fotóanyag kíséri. A kiadvány végén név- és tárgymutató segíti a keresést. A holokausztirodalomon belül egyedülálló alkotás - vélhetően nálunk is sokakat érdekelni fog. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]