Tibettel, a Kínai Népköztársaság által 1950-ben megszállt országgal, annak lakóival és jelenlegi helyzetével foglalkozik az oknyomozó amerikai újságíró, Barbara Demick könyve. A cím elsőre meghökkentőnek tűnik, ám egy valós történésre utal. Még a harmincas években, amikor bőven tartott a kínai   [>>>]

Tibettel, a Kínai Népköztársaság által 1950-ben megszállt országgal, annak lakóival és jelenlegi helyzetével foglalkozik az oknyomozó amerikai újságíró, Barbara Demick könyve. A cím elsőre meghökkentőnek tűnik, ám egy valós történésre utal. Még a harmincas években, amikor bőven tartott a kínai polgárháború, Mao Ce-tung vörös hadserege egy időre a Tibeti-fennsíkra menekült, a kiéhezett katonák pedig Ngabában kifosztották a kolostorokat, és megették a lisztből és vajból készült Buddha-szobrokat. Ugyanez a város (kínaiul: Aba) később az ellenállás fészke lett. Bár a tibetiek követik a száműzetésben élő dalai láma tanításait, és e szerint kerülni kell az erőszakot, ebben a különleges helyzetű városban, amely Szecsuan tartományban található, nagyjából a Tibeti-fennsík és Kína találkozásánál, évtizedenként kormányellenes tüntetésekre kerül sor, esetenként véres összecsapásokkal. A halálesetek többsége természetesen a tibetiek oldalán jegyezhető fel, mint például 2008-ban, amikor a kínai katonák tüzet nyitottak a tiltakozó tibetiekre és több tucat emberrel végeztek. Egy évvel később egy buddhista szerzetes a városka főutcáján öntötte le magát benzinnel, és mielőtt felgyújtotta volna a ruháját, a dalai láma visszatérésére szólított fel. A példáját sokan követték azóta: 2019 novemberéig összesen 155 önégetésre került sor Tibetben, az esetek mintegy harmadában Ngabában és környékén. Mióta ezek az önégetések kezdetüket vették, a kínai hatóságok kétszeres erővel igyekeztek távol tartani az újságírókat Ngabától. Ennek ellenére többeknek is sikerült titokban, álruhában bejutnia oda, köztük jelen kötet szerzőjének, aki háromszor járt a városban, de Ngabán kívül is többször megfordult. Ezen utak során számos interjút készített helyiekkel, valamint Indiába és Nepálba emigrált egykori ngabaiakkal is beszélgetett. Kíváncsi volt arra, hogy a kínai hatóságok mit akarnak elrejteni a világ szeme elől, hogyan élnek a 21. század elején Ngaba lakói, mennyire határozza meg az életüket a kínai jelenlét, mekkora mértékben vették át a kínai hagyományokat, na és hogyan lehetséges, hogy egy város lakosai ilyen nagy arányban készek arra, hogy politikai véleménynyilvánításként, ilyen drasztikus eszközzel vessenek véget az életüknek. A szerző az ötvenes évektől napjainkig vázolja fel a település és lakói történetét, és mutatja be jelenlegi helyzetét. Mindeközben pedig számos szemtanút is megszólaltat, a ngabai királyi család utolsó élő leszármazottjától a 2008-as felkelés egyik résztvevőjének unokahúgán át a Kirti kolostor egyik jelenlegi lakójáig. A szöveget fekete-fehér fotók kísérik, a kötetet pedig szószedet zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]