Zinner Tibor tanulmányai történészi és jogászi alapossággal mutatják be, hogy az 1945-öt követő fordulat hogyan alakította át a magyar jogrendet és a magyar igazságszolgáltatást. A szerző nem csupán a jogi alapot biztosító alkotmányt vizsgálja meg alaposan, valamint a szovjet közvetlen vagy
[>>>]
Zinner Tibor tanulmányai történészi és jogászi alapossággal mutatják be, hogy az 1945-öt követő fordulat hogyan alakította át a magyar jogrendet és a magyar igazságszolgáltatást. A szerző nem csupán a jogi alapot biztosító alkotmányt vizsgálja meg alaposan, valamint a szovjet közvetlen vagy közvetett mintákat, hanem azt is világosan bemutatja az érdeklődő olvasóknak, hogy – Bank Barbara előszavát idézve – hogy vált e megváltoztatott, sztálinizált igazságszolgáltatás „a kommunista párt valóságos fegyverévé. A tanulmányok egyenként már korábban megjelentek különböző történelemmel foglalkozó szaklapokban és online portálokon, ám a jelen kötet összeállítása során azokat a szerző jelentősen kibővítette. A szövegek közül az első írás rögtön fel is teszi a kérdést, hogy milyen legitimációs alapról történtek meg e forradalmi reformok. A szovjet mintára átalakított magyar igazságszolgáltatásban tevékenykedő bírók és jogászok rendre a magyar népre hivatkoztak, ítéleteiket a magyar nép nevében hozták. A kommunista rezsim számára kulcskérdés volt, hogy a dolgozó nép, a proletariátus adja meg számára a közvetlen felhatalmazást a hatalomhoz, amikor felállították a népbíróságokat (1945. évi VII. tc. és az 1946. évi VII. tc.) A második szöveg az 1946-1947-es éveket nézi meg, hogy a törvények elfogadása után hogyan is működtek e bíróságok a gyakorlatban, hogyan kezdték a reakciós elemeket, a kisgazdákat lassan megsemmisíteni. A harmadik esettanulmány Sulyok Dezső jogásszal és a korszak országgyűlési képviselőjével foglalkozik, míg az utolsó írás Mindszenty bíboros perei során nézi meg alaposan, hogy kik voltak azok, akik szerepet vállaltak a bíboros meghurcolásában. Az érdekes és tanulságos jogtörténeti tanulmányokat a téma kutatóinak ajánljuk. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]