| Kivonat: |
Régóta vita övezi a kötelező olvasmányok kérdését. Míg egyesek úgy gondolják, a János vitéz, az Egri csillagok, A Pál utcai fiúk vagy Az arany ember nélkül nem nőhet fel magyar, a szélesebb nyilvánosságban és a szakértők közül is sokan úgy látják, hogy a kötelezők nagy része a mai gyerekek,
[>>>]
Régóta vita övezi a kötelező olvasmányok kérdését. Míg egyesek úgy gondolják, a János vitéz, az Egri csillagok, A Pál utcai fiúk vagy Az arany ember nélkül nem nőhet fel magyar, a szélesebb nyilvánosságban és a szakértők közül is sokan úgy látják, hogy a kötelezők nagy része a mai gyerekek, kamaszok számára megfoghatatlan, és azt a célt, hogy megszerettesse velük az olvasást, nem tudja elérni. A „kötelezők ugyanis gyakran olyan történetet mesélnek el, amelyek nagyon távol állnak a mai gyerekek, kamaszok érdeklődési körétől, a történetek helyenként sziruposan érzelgősek, máskor túlságosan nyomasztóak, a szereplők nagy része – mai diákszlenggel élve – cringe, vagyis ciki, kínos, „gáz karakter, ráadásul a 19. századi, de a későbbi szövegek nyelvezete is jelentős részben nehezen érthető a számukra, nem is beszélve a sokszor végtelennek tűnő leírásokról. De vajon miként lehetne mégis ezeket a kötelező olvasmányokat befogadhatóbbá, a mai fiatalok számára érthetőbbé tenni? Ezen gondolkoztak el jelen, Nagy Ádám nevelés- és ifjúságkutató által szerkesztett kötet szerzői. A Klasszikusok popritmusban tizenhárom magyar szerző által írt iskolai olvasmányt igyekszik újraértelmezni, a pszichológia, a pedagógia, az irodalomtudomány, a szociológia és a szociális munka, a földrajz, a természettudományok, sőt a szépírás nézőpontjából. A kőszívű ember fiait például a szülői szerepek, valamint a szülők és gyermekek viszonya alapján értékelhetjük át mai szemmel; Az ember tragédiájában Lucifer mint élménypedagógus jelenik meg; Az arany embert a határok és határátlépések szempontjából vizsgálhatjuk; János vitéz történetét a karakter pszichoszociális fejlődése kapcsán követhetjük végig; a Bánk bánt Gertrudis és Melinda alakján keresztül, a nők tárgyiasítása felől vizsgálhatjuk; A Pál utcai fiúk cselekményét a játékelmélet felől közelíthetjük meg; a Szent Péter esernyője esetében pedig azt képzelhetjük el, hogy mi lett volna, ha a szereplőknek rendelkezésére áll a közösségi média. A tanulmányokat egyenként bibliográfia és jegyzetek zárják, a kiadvány végén pedig a tanulmányszerzők életrajzai kaptak helyet. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|