Elmer István könyve három terjedelmes életinterjút tartalmaz, alanyai: Bíró László római katolikus püspök, Mester Sándor sebész főorvos és Wittmann István belgyógyász professzor. A beszélgetések középpontjában a betegségek elviselésének testi és lelki tényezői állnak, az, hogy az eredendően örömre
[>>>]
Elmer István könyve három terjedelmes életinterjút tartalmaz, alanyai: Bíró László római katolikus püspök, Mester Sándor sebész főorvos és Wittmann István belgyógyász professzor. A beszélgetések középpontjában a betegségek elviselésének testi és lelki tényezői állnak, az, hogy az eredendően örömre született embert miként teszi próbára a betegség, meg az, hogy a fájdalom, a szenvedés, az elkeseredés és a reménység hullámzása milyen fölismerésekhez vezetheti el az embert. Bíró László püspök egy belgyógyászati betegség miatt elveszítette járóképességét, ezért 920 napig tartó kórházi kezelésre, illetve műtétre szorult. A szerzővel folytatott közel három évig tartó beszélgetések legfőbb gondolatait tartalmazza a kötet első része. Az interjúból kiviláglik, hogy a keresztény hít erős kapaszkodót adhat a súlyos és hosszan tartó betegségben, hogy a szenvedés meg is erősítheti a lelket, hogy a fölgyógyult ember bölcsebben tud élni, mint annak előtte. Bíró László szavai a nem hívő embert is meggyőzhetik arról, hogy a megpróbáltatás az emberi élet természetes velejárója, amely akár gazdagíthat is. A püspök atyával folytatott beszélgetés megismertet két kezelőorvosával, Wittmann István belgyógyásszal és Mester Sándor sebésszel. A három interjúból három portré, három személyiségrajz is kibontakozik, ám ezeken felül számos életbevágó kérdés és jó néhány válasz is megfogalmazódik, főképp az emberi élet értelméről, az élet velejárójának tekinthető szenvedésről. Bíró László a hit megtartó erejéről mond megfontolandó gondolatokat, Mester Sándor a szeretet felelősségéről, Wittmann István a „remény pici csillagáról vall. Mindhárman hitet tesznek a vallás gyógyító erejéről. A terjedelmes, sok esetben „elkalandozó, számos témát, gondolatot fölvető életinterjúk közös vonása, hogy abszolút hiteles megnyilatkozások a hit, a remény és a szeretet gyógyító hatásáról.
[<<<]