Molnár András levéltár-igazgató történész újabb tanulmánykötetea reformkort és Zala vármegye történetét hivatott közelebbhozni a történész céh tagjai mellett a múltunk irántérdeklődő laikus közönséghez. A tanulmánykötet tizenkét tudományos dolgozatonvezeti végig olvasóit; a szövegek eredetileg 1989 és 2023 között jelentek meg,hűen tükrözve a szerző negyedfél évtizedre visszanyúló kutató munkáját. A bevezetőtkövetően Zala vármegye reformkori tisztújításait ismerhetjük meg közelebbről1819 és 1847 között. A prozopográfiai kutatás a vármegye személyi állományát,a kiterjedt politikai és személyközi kapcsolatokat részletekbe menőentárja fel, miközben Deák Ferenc reformpárti hátországát is bemutatja. Ezt követőenSopron vármegyét és az adminisztrátori rendszert nézi meg közelebbről 1845 és 1848 között. A harmadik tanulmány Deák Ferenc szólásszabadság ügyében fogalmazottfeliratát, a negyedik a nagykanizsai Védegyletet vizsgálja. A folytatásbanDeák Ferenc szerepéről tudhatunk meg többet az 1843/1844. évi országgyűlésen,de egy izgalmas szigillográfiai tanulmányt is kézhez kapunk képekkel illusztrálvaZala vármegye pecséttörténetéről, valamint olvashatunk a balatonfürediidőjárási anomáliákról 1831 és 1847 között, a vegyes házasságból született gyermekekvallási neveltetése körül kirobban vitákról Zala vármegyében 1833 és 1847között, Deák Antal gazdálkodásáról (1811–1842), a Csány László elleni vizsgálatról1837–1838-ban, Kis Lajos udvari ágens pályafutásáról, illetve a reformkoriZalaegerszeg közéleti fogadásairól. A gazdag körképet nyújtó tanulmányok túllépneka két vármegye keretein, s a mikrotörténeti kutatások általánosabb belátásokravezethetik a későbbi történész olvasókat. A tanulmánykötet végén a rövidítésekjegyzéke, a tanulmányok eredeti megjelenési helye, valamint a névmutatókapott helyet. A szerző tanúbizonyságát adja annak a szakmabéli elhivatottságnak,melynek köszönhetően a levéltár nem csupán őrzi a múlt fontosnak gondolt iratait,de teret ad az önálló történészi kutatómunkának is.
[<<<]