Csorba László történész, a Magyar Nemzeti Múzeum volt főigazgatója előtt tiszteleg jelen, Kárpáti Attila István, Pásztor Katalin, Sóti Lajos és Várkonyi Gábor által szerkesztett tanulmánykötet. A kiadványt Bertha Lívia és Ugron Zsolna interjújának szövege vezeti fel, melyben a hetven esztendős
[>>>]
Csorba László történész, a Magyar Nemzeti Múzeum volt főigazgatója előtt tiszteleg jelen, Kárpáti Attila István, Pásztor Katalin, Sóti Lajos és Várkonyi Gábor által szerkesztett tanulmánykötet. A kiadványt Bertha Lívia és Ugron Zsolna interjújának szövege vezeti fel, melyben a hetven esztendős történész mesél családjáról, fiatalkori terveiről, szakmai példaképeiről, tanári pályájáról, a Filozófiai Intézetben végzett egyháztörténeti kutatásairól, a rendszerváltás körüli emlékeiről, Széchenyi Istvánról írt népszerű életrajzáról, római szakmai tartózkodásáról és annak hatásáról későbbi pályájára, a Nemzet Múzeum élén eltöltött hat évről és visszatéréséről az ELTE BTK-ra. De azt is megtudhatják az érdeklődők, hogy Csorba László professor emeritusként ma is megtartja az óráit, és hogy több könyvet is tervez – egyet például a Kossuth-emigrációról, valamint elkészíteni a Széchenyi-biográfia kiegészített, javított változatát. Ezt követően negyven tanulmány sorakozik a kötetben (egy olasz nyelven), főként a 19. századi magyar történelemhez, a magyar-olasz kapcsolatokhoz és a Nemzeti Múzeumhoz kötődve. Ablonczy Balázs például a fiumei menekült tanárok szemszögéből mutatja be az 1920-as impériumváltást; Ifj. Bertényi Iván Wilhelm von Tegetthoff admirális magyarországi tartózkodásairól és a delegációk pesti üléseiről ír a Nemzeti Múzeum dísztermében; Deák Ágnes bemutatja az egyházi vezetők tevékenységét a Schmerling-provizórium első hónapjaiban; Debreczeni-Droppán Béla a Nemzeti Lovagló Iskola előzményeit foglalja össze; Dobszay Tamás a rendi egységet és rendi tagolódást mutatja be a nemesség körében 1848 előtt; Erdődy Gábor a Pesti Hírlap 1841-es híradásai alapján vázolja fel a német térség reprezentációját; Farkas Katalin az Irányi Dánielnek 1853-68 között írt levelek segítségével érzékelteti az emigráns mindennapokat; Fónagy Zoltán Széchenyi István érzelmes oldalát mutatja be gyerekeinek írt levelei alapján; Hermann Róbert egy olasz legénységű alakulat történetét ismereti Buda 1849-es védelmében; Kőszegi Margit családról és nemzetről, hagyományról és innovációról ír az örmény nemzeti identitásban; Lengyel Beatrix Kossuth Lajosné Meszlényi Terézia igazi arcát villantja fel; M. Lovas Krisztina a Múzeumkertről, mint az 1848-as emlékezet kiemelt helyszínéről ír; Miru György Teleki és Kossuth kapcsolatának alakulását vázolja fel az emigrációban; Pásztor Katalin Esterházy Móricné Károlyi Margit grófnő karitatív tevékenységének néhány mozzanatát emeli ki; Szörényi László Kossuth és Garibaldi kapcsolataira összpontosít; Vígh Éva pedig a Risorgimento piemonti költőnő-pedagógusa, Giulia Molino Colombini életét és pályáját mutatja be. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
