A kötet első részében Bethlen István volt miniszterelnök két, 1933. évi angliai előadásának szerkesztett szövege olvasható. Az első, a Cambridge-i Egyetemen tartott beszéd-ében (Hogyan bánt el a trianoni szerződés a Duna-medence kis népeivel?) rövid történeti áttekintés után két kérdést tesz föl:   [>>>]

A kötet első részében Bethlen István volt miniszterelnök két, 1933. évi angliai előadásának szerkesztett szövege olvasható. Az első, a Cambridge-i Egyetemen tartott beszéd-ében (Hogyan bánt el a trianoni szerződés a Duna-medence kis népeivel?) rövid történeti áttekintés után két kérdést tesz föl: 1. érvényesült-e a békefeltételek kidolgozásakor a nemzetiségi elv?; 2. életszerű volt-e kizárólag a nemzetiségi elv alkalmazása a béketárgyalásokon? Bethlen sorra veszi, hogy milyen egyenlőtlenül érvényesült ez az elv, hiszen a békeegyezmény után több nép (szlovák, ruszin, szlovén) az új államokban is alárendelt maradt, nem is beszélve a magyar nemzet szétszakításáról. Következtetése szerint a békecsinálók a nemzetiségi elvet részrehajlóan alkalmazták, a magyar nép esetében pedig egyenesen mellőzték. Bethlen másik, londoni előadásában (Az erdélyi kérdés) a trianoni döntés Erdélyre vonatkozó ítéleteit vizsgálja, fölhíva a figyelmet az új helyzet ellentmondásaira. Rámutat az erdélyi magyarok és szászok kulturális fölényére az államalkotó románokéval szemben; kifejti, hogy bár lélekszám tekintetében a románok az elsők, gazdasági tekintetben a magyarok és a szászok. Meghatározó sajátosság, hogy Erdély legtöbb vidékén nincsenek etnikai határ-vonalak, sok helyütt kevert a népesség, számos területen több nép szórványban él. Erdély jövőjét illetően mindezekből következően négy opciót vet föl: a közigazgatás etnikai alapú átszervezését, a lakosságcsere tervét, a határok eltüntetését vagy a független Erdély megteremtését. A kötet;második felében Haiczl Kálmán Húsz év előtt című esszéje olvasható, ebben kronológiai rendben az I. világháború végétől 1919 nyaráig tekinti át a Felvidék sorsának alakulását - nemzetközi kontextusban, egyben nyomon követi a terület cseh megszállásának időbeli és térbeli állomásait. Az eredetileg 1939-ben megjelent írás apró részletekig menően örökíti meg a csehek és szlovákok felvidéki térfoglalását, amely már kész helyzetet teremtett a trianoni béke megkötése előtt. A kötet nagyobb történelmi gyűjtemények állományába tartozik. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]