Benedek Elek a pályája első szakaszában amellett, hogy újságíró, meseíró és parlamenti képviselő volt, 1887 és 1911 között számos kalendáriumot szerkesztett, az Athenaeum Kiadó csaknem valamennyi olvasmányos naptára az ő szerkesztésében jelent meg. Tudta, hogy a kalendáriumszerkesztés nem a   [>>>]

Benedek Elek a pályája első szakaszában amellett, hogy újságíró, meseíró és parlamenti képviselő volt, 1887 és 1911 között számos kalendáriumot szerkesztett, az Athenaeum Kiadó csaknem valamennyi olvasmányos naptára az ő szerkesztésében jelent meg. Tudta, hogy a kalendáriumszerkesztés nem a szellemi, irodalmi alkotómunka csúcsa, viszont akkoriban ez a kiadványfajta juttatta el a kultúrát a legtöbb családba. Amikor Trianon után hazatért erdélyi szülőföldjére, Erdővidékre, ugyanezzel a hivatástudattal fogott neki 1921-ben egy baróti könyvkiadó kérésére Az Én Naptáram kalendáriumsorozat szerkesztésének. Ennek a tartalmas, irodalmi értékeket is közlő kötetei 1926-ig jelentek meg minden év őszén. Jelen válogatáskötetet a nagy székely mesemondó ükunokája, Bardócz Orsolya szerkesztette, aki a kötet elején megrajzolja Elek apó pályaképét (A naptárszerkesztő Benedek Elek). A számos archív fotográfiával kísért bevezetés után 12 hasonmás oldal szemlélteti a hajdani naptárak tipográfiai kivitelét (Válogatás Az Én Naptáramból 1922-1926). Ezután következik maga a szépirodalmi antológia, ennek részeként három mese (Az óriás répa; A szépségért meg kell ám szenvedni; Rókáné igazságot tesz) és 13 vers, ezek dalformában szólnak a gyermekekhez. Van köztük természeti líra (Megjöttek a fecskék; Az erdő télen), példázat (A vén sas), több nevelő szándékú tanköltemény (Honvágy; Becsüld a népet!; Ne bántsd a madarat!), vagy történelmi mementó (Huszár János). Valamennyi rímes, ritmikus költemény szépre, jóra tanít. A versek csokrát a székelyföldi mondák kis válogatása követi; a nyolc történet között szerepel a Szent Anna-tava; a Réka királyné sírja és a Bálványos vár legendája. Az antológia utolsó fejezete válogatás Az Én Naptáram hajdani szépirodalmi kínálatából; e művek szerzői között a kor erdélyi irodalmának számos későbbi nagyja megtalálható, mint Tamási Áron, Tompa László, Szentimrei Jenő, Nyírő József, Berde Mária, Áprily Lajos, Sipos Domokos. Az itt olvasható 14 irodalmi alkotás közül néhánynak maga Benedek Elek a szerzője (Élet Erdővidéken; Miért nem mindjárt?). Az irodalomtörténeti értékű kalendáriumválogatás egyrészt képet ad a hazatelepedett Benedek Elek munkássága második korszakáról, másrészt a Trianon után új életre támadó erdélyi magyar irodalom kezdeteiről. [<<<]