Az orosz klasszikus író első nagy regénye 1886-ban jelent meg, magyarul 1888 óta olvashatjuk. Hőse, Raszkolnyikov, nyomorgó pétervári diák, aki úgy érzi, rá nem érvényesek a köznapi erkölcsi törvények, joga van még a gyilkossághoz is. Hideg fővel gondolja végig, hogyan teszi el láb alól Ivanovnát,   [>>>]

Az orosz klasszikus író első nagy regénye 1886-ban jelent meg, magyarul 1888 óta olvashatjuk. Hőse, Raszkolnyikov, nyomorgó pétervári diák, aki úgy érzi, rá nem érvényesek a köznapi erkölcsi törvények, joga van még a gyilkossághoz is. Hideg fővel gondolja végig, hogyan teszi el láb alól Ivanovnát, a kártékony uzsorásasszonyt. A tettét próbának szánja: valóban olyan nagy-e a lelkiereje, olyan éles az értelme, megérdemli-e a szabadságot, uralkodásra született-e vagy a közös emberi sors rabszolgájának? A végzetes kísérlet nem sikerül: a gonosz vénasszony mellett annak együgyűen jóságos húgát is meg kell ölnie, tehát rosszul vizsgázott logikai számításból; feltámadó lelkiismeret-furdalása pedig nyilvánvalóvá teszi, hogy nem napóleoni típusú vagy nietzschei zseni. Az író két lehetőséget villant fel Raszkolnyikov előtt: vagy öngyilkos lesz, mint a regénybeli feleséggyilkos Szvidrigaljov, vagy a prostituálttá lett Szonya mintájára vállalja a szenvedést, a bűnhődést. Raszkolnyikov a vezeklést választja, vallomást tesz a rendőrségen. Hét év száműzetésre ítélik, Szonya elkíséri Szibériába, hogy szerelmével segítsen neki új emberré válni. A világirodalom egyik legmegrázóbb regénye kivételes lélektani remeklés, nem csak iskolás értelemben vett "kötelező olvasmány". Ezúttal Soproni András fordításában jelenik meg újra, immár sokadszorra a regény. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]