A román történész-szociológus vaskos monográfiája több százezer oldalnyi dokumentum áttanulmányozásával született meg. Az elkészült műnek egyik tanulsága, hogy a romániai holokausztnak megvoltak a sajátos, a németek által megszállt európai területekétől különböző vonásai. Romániában nem elsősorban   [>>>]

A román történész-szociológus vaskos monográfiája több százezer oldalnyi dokumentum áttanulmányozásával született meg. Az elkészült műnek egyik tanulsága, hogy a romániai holokausztnak megvoltak a sajátos, a németek által megszállt európai területekétől különböző vonásai. Romániában nem elsősorban módszeres népirtás folyt – bár a román hadsereg mintegy hatvanezer zsidót lemészárolt –, hanem helyi és „spontán módszerek alkalmazásáról volt szó. Embertelen bánásmóddal hajszolták az embereket halálba: a zsidókat erőltetett menetben hajtották a Dnyeszteren túli területekre, azzal a szándékkal, hogy a Bug folyón túl a németek kezére adják őket. Akik nem bírtak lépést tartani a menetoszloppal, a román őrök agyonlőtték, akik átkeltek a Bugon, a németek áldozatai lettek. Mivel egy idő után a németek nem vették át a transzportokat, rögtönzött táborokba zsúfolták a zsidókat, ahol az embertelen körülmények miatt tömegesek voltak a halálesetek. A szerző tíz fejezetben tárgyalja témáját a 19. század eleji előzményektől, a romániai antiszemita törvénykezés kezdeteitől a második világháborúig. Beszámol az 1940 és 1944 közötti zsidók és romák ellen elkövetett bűncselekményekről, a háború kezdeti időszakában végrehajtott mészárlásokról, a gettók és a „tranzittáborok működéséről, a zsidó lakosság elleni (jászvásári és odesszai) pogromokról. Külön fejezetek szólnak a Dnyeszteren túli területeken történtekről, a romák és a különböző vallásfelekezetek tagjainak üldözéséről. A szerző időrendet tartva, széles horizonton tárgyalja a román közigazgatás alá eső területeken tett zsidóellenes intézkedéseket; kitér Ion Antonescu marsall, a diktátor ellentmondásos döntéseire, aki bizonyos területeken és bizonyos időre leállíttatta a deportálásokat. A szerző historiográfiai fejtegetései során kitér arra is, hogy ez utóbbi tényt a román soviniszta történetírás arra használta föl, hogy Antonescut bátor, szovjetellenes hazafinak állítsa be, aki csupán a zsidók elleni „túlkapások eltűrője volt. A hatalmas forrásbázison alapuló, sok-sok archív fotográfiával szemléltetett testes monográfia nem egyszerűen történeti szakmonográfia, de rengeteg demográfiai, hadtörténeti, jogi, közigazgatási, egyháztörténeti, diplomáciatörténeti, historiográfiai adatával, dokumentációjával a témakör alapművének számít, és mint ilyen, nagyobb történelmi gyűjteményekben kell helyet kapnia. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]