A művészet és természet által meghatározott valóság kapcsolata az ókori filozófusok óta foglalkoztatja a művészeket és a teoretikusokat; e mimetikus viszony és összetett problémakör tárgyalása nem lehet teljes, ha a művészet, jelen esetben az irodalom és a politika kapcsolatát kirekesztenénk a
[>>>]
A művészet és természet által meghatározott valóság kapcsolata az ókori filozófusok óta foglalkoztatja a művészeket és a teoretikusokat; e mimetikus viszony és összetett problémakör tárgyalása nem lehet teljes, ha a művészet, jelen esetben az irodalom és a politika kapcsolatát kirekesztenénk a vizsgálódásokból. Az MMA Kiadó gondozásában megjelent tanulmánykötet a közösségi lényként felfogott alkotókat, a koronként és korszakonként eltérő szerepek szerint író költőket és írókat állította a középpontba. Az irodalomtörténész szerzők a magyar történelem elmúlt két évszázadában vizsgálják irodalom és politika kapcsolatát, ezt konkrét alkotókra és eseményekre vontakoztatva: a szerzők Kazinczy bebörtönzése és a Mozgó Világ szerkesztőségének meghurcoltatása közt eltelt időszakban nézték meg közelebbről a kiemelkedő írók és költők politikai tevékenységeit, egyáltalán, hogy a politika milyen szerepet játszott – ha játszott egyáltalán – műveikben, illetve közösségi és közéleti tevékenységeikben. Ugyanis nem szabad figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy az apolitikus szerző is politikai döntést követ el, amikor tudatosan tartja magát távol a politikától. A szerkesztői előszó után (Hörcher Ferenc) irodalom és politika viszonyáról olvashatunk Kazinczy Ferenc életművében (Tóth Kálmán); majd kronologikus rendben a következő alkotók állnak a tanulmányok homlokterében: Petőfi Sándor (Szilágyi Márton), Kemény Zsigmond (Filep Tamás Gusztáv), Mikszáth Kálmán (Eisemann György), az irodalmi Deák-párt tagjai (Hörcher Ferenc), Babits Mihály (Szénási Zoltán), Kosztolányi Dezső (Arany Zsuzsanna), Németh László (Gróh Gáspár), Illyés Gyula (Falusi Márton), Márai Sándor (Mekis D. János), Weöres Sándor (Schein Gábor), Nemes Nagy Ágnes (Hernádi Mária), Kertész Imre (Soltász Márton), valamint a Mozgó Világ munkatársai (Kulin Ferenc). A hiánypótló irodalomtörténeti kiadvány nem csupán ismereteket ad át az érdeklődőknek, de művészet és hatalom viszonyrendszerére nézvést is tanulságos gondolatoknak ad helyet.
[<<<]