Kivonat: |
Ha a Google keresőmotorját használjuk, a „turáni átok szóösszetételre 8240 találatot fogunk kapni, a kifejezésnek van a magyar és az angol mellett cseh, horvát, olasz, makedón és török nyelven írt Wikipédia-szócikke. Ez ékesen bizonyítja, a téma komoly relevanciával bír a magyar közgondolkodásban,
[>>>]
Ha a Google keresőmotorját használjuk, a „turáni átok szóösszetételre 8240 találatot fogunk kapni, a kifejezésnek van a magyar és az angol mellett cseh, horvát, olasz, makedón és török nyelven írt Wikipédia-szócikke. Ez ékesen bizonyítja, a téma komoly relevanciával bír a magyar közgondolkodásban, de honnan jön a kifejezés, és pontosan mit is takar – tehetjük fel a kézenfekvő kérdéseket. Ezekre válaszol Szendrei László monográfiája az Attraktor Kiadónál. A szerző mindenekelőtt leszögezi, hogy ez egy jól sikerült és komoly karriert befutott politikai mítosz, amelynek nincs és nem is volt tényleges alapja. Az első dokumentált említése Herczeg Ferenchez köthető, aki Az Ujság nevű lap 1904. január 1-jei számának 1-2. oldalán jelentette meg cikkét a témáról: „Miféle átok sújtja ezt a népet? Ma már tudjuk: a turáni átok az, a keletről jött lovas nemzetségek gyászos öröksége. A turáni átok volt: hogy fegyelmet csak háborúban ismertek, békében nem. Egységes nemzetté csak a harc tüze tudta őket összeforrasztani; a béke langyos fuvallata versengő törzsekre és pártos hadakra mállasztotta erejüket. Engedelmeskedni csak győztes vezérnek tudtak, elöljárónak nem. Meghajolni csak tekintély előtt akartak, törvény előtt soha. Hódítóknak születtek, nem államalkotóknak; harcosoknak, nem munkásoknak. Szerezni tudtak, megtartani nem. Az idézetből is látszik, hogy egy művelt író fantáziája és a romantika öröksége együttesen munkálkodik a sorok mögött. De ahhoz, hogy jobban megérthessük, milyen forrásokból táplálkozik a kijelentés, valamint, hogy miért lett annyira sikeres, hogy még napjainkban is stabilan tartja magát bizonyos körökben, Szendrei egyrészt bemutatja a Turán név eredetét, másrészt a magyar irodalom- és művelődéstörténetben meglévő átokmotívumokat. A széthúzás az egyik fő probléma, ami már Vörösmarty Az átok című versében is központi helyet foglal el. A következőkben megismerjük azokat, akik mindenben egyetértettek Herczeggel, és azokat is, akik szkeptikusan álltak ehhez az igen leegyszerűsítő modellhez. A kötet végén szó lesz a „turáni átok legyőzésének módjairól és a „turáni áldásról is, majd a függelék, a jegyzetek és a felhasznált irodalom listája következik. Az érdekes és izgalmas művelődéstörténeti monográfia szakemberek mellett érdeklődő olvasóknak ajánlható. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|