"A bátyámnak van egy öccse, aki sajnos pont én vagyok. Ez önmagában is elég nagy baj, de az még nagyobb baj, hogy ez örökre így is marad" - olvashatjuk Kiss Ottó mesekönyvének nyitányában. A történet tíz esztendős elbeszélője ugyanis mindig a rövidebbet húzza az öt évvel idősebb bátyjával szemben.
[>>>]
"A bátyámnak van egy öccse, aki sajnos pont én vagyok. Ez önmagában is elég nagy baj, de az még nagyobb baj, hogy ez örökre így is marad" - olvashatjuk Kiss Ottó mesekönyvének nyitányában. A történet tíz esztendős elbeszélője ugyanis mindig a rövidebbet húzza az öt évvel idősebb bátyjával szemben. Lenyúlja a legóját, kitépi a kezéből a mobilt, nem hajlandó takarítani, állandóan bezárja a szobáját, s a legutóbbi névnapjára egy hallókészüléket kapott tőle. De vajon meg fog ez változni valaha is? Hajlandó lesz rá is gondolni, amikor a tuc-tuc zenét bömbölteti a szobájában? Akar vele társasjátékozni? Vagy elcserélni egy legóra valamelyik műanyag bizgentyűjét a polcáról? És mi van, ha mégse olyan rossz dolog, hogy ő a bátyja öccse?... A történeteket Baranyai (b) András aranyos rajzai kísérik. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]