Kis Petronella kritikus, irodalomtörténész egy évtizede foglalkozik Csáth Géza életművével, amelyről tudott, hogy motivikájában milyen nagy szerep jut a zenének. Már szülei hegedűművésznek szánták, a későbbi író pedig zenekritikusi és zeneszerzői munkásságával is maradandót alkotott. Szakírói
[>>>]
Kis Petronella kritikus, irodalomtörténész egy évtizede foglalkozik Csáth Géza életművével, amelyről tudott, hogy motivikájában milyen nagy szerep jut a zenének. Már szülei hegedűművésznek szánták, a későbbi író pedig zenekritikusi és zeneszerzői munkásságával is maradandót alkotott. Szakírói működése kapcsán elegendő arra utalni, hogy a nagyközönség számára ő fedezte föl Kodályt és Bartókot, vagy azt, hogy hazánkban először méltatta Puccini muzsikáját. E vaskos kötet szerzője azonban nem a szakíró, hanem a szépíró életművének egészét tekinti át a zenei tartalmak felől, teljesség igényű képet adva arról, milyen szerepe volt a muzsika megjelenítésének Csáth elbeszélőművészetében. Az első rész általános és bevezető jellegű tájékoztatást nyújt az író és a zene kapcsolatáról, illetve a szerző kutatási módszereiről, célkitűzéseiről. A második rész hét fejezetében szól a majdani író ifjúkori zenei élményeiről, sikertelen zeneakadémiai fölvételijéről, sajátos zeneesztétikai nézeteiről, irodalmi és zenei kifejezésmódjainak illeszkedéséről. A harmadik és negyedik rész műelemző írásaiban olyan novellák zenei motívumai tárulnak föl, mint A varázsló kertje; Este; Nyári bál; A kék csónak; Délutáni álom; Hegyszoros. Ezután sorra veszi kifejezetten zenei tárgyú prózáit, amilyen a Szonáta pathétique; A IX. szimfónia; Tavaszi ouverture; Tavaszok; Eroica. Végül novellaátiratait, színpadi alkotásait, mint a Kisvárosi történet és a Hamvazószerda mutatja be ugyanilyen szempontból. Kis Petronella tehát a zene felől tekint az író életrajzára és szépírói életművére, messze kerülve az életrajz és az írói mű botrányos vonásainak fölemlítését. Helyette azt mutatja ki precíz analízissel, hogy Csáth Géza írásművészetében meghatározó módon van jelen a zenekultúra; hogy az író zenei műveltsége, fölkészültsége rendkívüli a magyar irodalom történetében; hogy hozzáértése mellett impulzív megérzései segítették alkotómunkájában; hogy miként tekintett a mestereinek nevezett Wagner, Beethoven és Chopin műveire; és milyen újdonságot hozott a korabeli zenei kritikairodalomba. A kötet függeléke tartalmazza az elemzett Csáth-művek szövegeit, ezt követi a tekintélyes bibliográfia; a könyvet az író dédunokájának, Czér Fanninak a szimbolikus-szürrealista képei illusztrálják, valamint kottamásolatok szemléltetik. Kis Petronella monografikus igényű könyve nagy irodalomtörténeti és zeni gyűjtemények darabja. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]