Bibliogr.: p. 357-363. és a jegyzetekben: p. 365-386.
UKazon:
202413022
Kivonat:
A náci Németországgal rövid ideig szövetséges, s a Szovjetunióval konfrontálódó Litvánia története sok hasonlóságot mutat a második világháborús magyar történelemmel. Épp ezért lehet nálunk is érdekes Silvia Foti könyve, aki saját nagyapja náci múltját dolgozta fel. Jonas Noreika (1910-1947), akit
[>>>]
A náci Németországgal rövid ideig szövetséges, s a Szovjetunióval konfrontálódó Litvánia története sok hasonlóságot mutat a második világháborús magyar történelemmel. Épp ezért lehet nálunk is érdekes Silvia Foti könyve, aki saját nagyapja náci múltját dolgozta fel. Jonas Noreika (1910-1947), akit a második világháború után Generolas Vtra („Vihar tábornok) néven is emlegettek, litván szovjetellenes partizán volt. Foti sokáig azt tudta a nagyapjáról, hogy hősiesen küzdött az elnyomó kommunisták ellen, két oroszellenes lázadást is vezetett, de a kegyetlen németekkel is szembeszállt, amiért 1943-ban koncentrációs táborba zárták, 1946-ban pedig letartóztatták a szovjetek, két évig vallatták és kínozták a KGB börtöneiben, majd 1947 februárjában kivégezték. Silvia Foti még az édesanyja halálos ágyánál ígérte meg, hogy megírja a nagyapjáról azt az életrajzi könyvet, amit ő tervezett, de már nem volt rá ideje. Amikor azonban kutatni kezdett a nagyapja háborús múltjával kapcsolatban, nyugtalanító dokumentumokra bukkant. Megtudta, hogy az az ember, akiről azt hitte, hogy egy nemzeti hős volt, aki mindent megtett a zsidók megmentéséért a második világháború alatt, valójában a Šiauliai kerület kormányzójaként ő rendelte el, hogy minden zsidót összegyűjtsenek, gettóba küldjenek és a vagyonukat elkobozzák. 1941 júliusában pedig elrendelte 1800 zsidó meggyilkolását, amely "plungi mészárlás" néven vonult be a történelembe. Foti előszőr 2018-ban, egy újságcikkben tárta fel a nagyapjával kapcsolatos igazságot, mely sokakban megütközést keltett. Litván hazafiak őt vádolták hazaárulással, egy EP-képviselőjelölt azonban kalapáccsal tette tönkre Jonas Noreika emléktábláját, és ezzel kezdetét vette egy „emléktábla-háború. A szerző könyvében részletesen bemutatja oknyomozását és nagyapja második világháborús tevékenységét, nagymértékben támaszkodva a Litvánia Speciális Levéltárában őrzött dokumentumokra és a KGP-kihallgatások hangfelvételeinek átirataira. A fekete-fehér fotókkal illusztrált kötetet bibliográfia és jegyzetek zárják. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]