Az európai civilizáció eszménye nem tud mit kezdeni a kegyetlenséggel, holott az jelen van az európai köznapokban is, például az emberi méltóság megsértése, a szegénység kriminalizálása, a társadalmi kirekesztés vagy a tettlegesség formájában. Ráadásul e kérdéskörrel mérsékelt intenzitással   [>>>]

Az európai civilizáció eszménye nem tud mit kezdeni a kegyetlenséggel, holott az jelen van az európai köznapokban is, például az emberi méltóság megsértése, a szegénység kriminalizálása, a társadalmi kirekesztés vagy a tettlegesség formájában. Ráadásul e kérdéskörrel mérsékelt intenzitással foglalkozott a filozófia, az etika, a társadalomtudomány; e tekintetben viszont áttörést hozott Barcsi Tamás Embertelenség az együttérzés korában (2023) című könyve – jelen gyűjteményes kötet 18 tanulmányának szerzőit jelentős részben az ő gondolatai inspirálták. Az értekezések első része (Kegyetlenségértelmezések) a kérdéskör elméleti megközelítését nyújtja. Olay Csaba nyitó írása voltaképp reflexiósorozata Barcsi Tamás könyvének elemzését adja ki. Bene Adrián – ugyancsak Barcsi művéből kiindulva – a köznapi kegyetlenséget, mint társadalmi betegséget írja le, mégpedig erkölcsi, etikai szempontból. Nemes László a kegyetlenség megítélésének erkölcsi relativizmusát vizsgálva az erények hiányáról és azok nyelvi megjelenítéséről beszél. Kiss Viktor írása – amely már átvezet a második rész (Kegyetlenség és történelem) dolgozataihoz – arról szól, hogy a Nyugat is felelős a kegyetlenség elterjedéséért, a szerző utal a gyarmatosításra, vagy a nácizmus és a bolsevizmus barbárságára. A második egység hét tanulmánya történeti perspektívából tekint a kegyetlenségre. Weiss János a reneszánsz erőszak-kritikáját mutatja be; Csabay István a 18. század kegyetlen büntetésformáiról (kivégzés, kényszermunka) értekezik; Frivalszky János az I. világháború harctéri brutalitását idézi föl; Kisantal Tamás az auschwitzi haláltábor szelekció-gyakorlatára emlékeztet. A harmadik rész (Kegyetlenség – kultúra – kritika) hat dolgozata a kegyetlenség irodalmi ábrázolásait mutatja be, Shakespeare Machbeth és III. Richárd című drámáitól Fejes Endre Jó estét nyár, jó estét szerelem című művén át Borbély Szilárd vagy Határ Győző alkotásaiig. A kötetet a vitaindító Barcsi Tamás összefoglalója zárja, ebben a mostani gyűjteményes kötet írásainak tanulságait tekinti át, miközben újabb, egyelőre megválaszolatlan kérdésekre hívja föl a figyelmet. A tanulmányok sora jogi, etikai, erkölcsi, történeti, társadalomtudományi és kultúrtörténeti aspektusból világít rá arra a tényre, hogy az európai civilizációban is naponta és tömegével fordulnak elő gonosz, erőszakos és megalázó esetek, miközben a kereszténység, a humanizmus és a felvilágosodás eszményeiből táplálkozó európaiság látszólag irtózik a kegyetlenségtől. [<<<]