A fiatalon eltávozott orvos író, a „Péterek nemzedékéhez (Hajnóczy, Lengyel, Nádas, Esterházy) tartozó Bólya Péter három, a főszereplők személyével egymáshoz kapcsolható kisregényét tartalmazza a kötet. A veréb századik lépése (1979) önéletrajzi hátterű mű, főhőse az író alteregója, Berecz László,   [>>>]

A fiatalon eltávozott orvos író, a „Péterek nemzedékéhez (Hajnóczy, Lengyel, Nádas, Esterházy) tartozó Bólya Péter három, a főszereplők személyével egymáshoz kapcsolható kisregényét tartalmazza a kötet. A veréb századik lépése (1979) önéletrajzi hátterű mű, főhőse az író alteregója, Berecz László, a szegedi orvosi egyetem elsőéves hallgatója. Az ő élete két hónapjának laza szövésű története adja a mozaikos cselekményt. A fiú idegenként kerül az ismeretlen városba, a tanulás nem érdekli, leginkább ivással és lányokkal múlatja az időt. Berecz idegenül mozog az általa konformistának tartott világban, inkább a kallódó, lézengő, deviáns alakok között érzi jól magát; aztán barátnőjében, Beában is csalódnia kell, mert a lány egy nálánál jóval idősebb író szeretője. Komor tónusú, szikár nyelvezetű próza ez; töredékes narrációjában izgalmasan keveredik a monológ, a feszes párbeszéd, az író kevés szóval sokat mondó atmoszférateremtése. Nyelve kihagyásos, ám asszociatív, ironikus, argó elemekkel tűzdelt. Az epizódok a magányos hős indokolatlan, céltalan cselekvéseit jelenítik meg, sorukból csak Berecz naplószövegei emelkednek ki; a főszereplő – az iváson kívül – naplóírással oldja szorongató magányát. Bólya kisregényén nem a „Péterek nemzedékének hatása érződik, sokkal inkább az amerikai Jack Kerouacé vagy J. D. Salingeré, a folyton úton levés és a soha meg nem érkezés gondolatáé. A Védőirat (1981) főszereplőjeként Berecz az „önbíróság előtt vallja meg ártatlanságát, és próbálja elérni önfölmentését. Hőse ezúttal magyar–történelem szakos hallgató, aki egy nap arra ébred, hogy világot kell látnia, ám nem jut messzebbre, mint egy kórházi ápolói állás. A Szüret (1984) az író Berecz László önéletrajzi vétetésű történetsora lényegében ivászatok sorozata, meg a főhős világhoz, irodalomhoz, lényegében mindenhez való cinikus viszonyulásának tünetsora. A kisregény egyfajta nemzedéki életérzést közvetít, a történetnélküliséget, a felnőni nem akarást, a sodródást, a szocialista életviszonyok szürke vagy matt színű elviselhetetlenségét. Bólya Péter valódi műfaja a novella, így hosszabb munkái is novellák füzérei; a főszereplő alakja, az ő életérzése, folytonos úton levése kapcsolja össze az epizódokat, és ez avatja „trilógiává e három kisregényt. A stílus viszont lebilincselően sodró erejű; az író még az állóképeket, a semmittevést, a kocsmából kocsmába imbolygást is dinamikusan ábrázolja, feszes párbeszédekkel tűzdeli, és úgy, hogy a sovány cselekményből valamifajta többjelentés, szemérmesen takargatott humanista üzenet is fölsejlik. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]