A történet ötven év körüli, egyes szám első személyű elbeszélője a hétköznapi mókuskerék fogságában él. Minden idejét munkájának szenteli, de lassan kezdi érezni, nem teljes az élete. A családnak vidéken van egy nyaralója, majd amikor egy nyári hétvégén a férfi egyedül arrafelé veszi az irányt, még   [>>>]

A történet ötven év körüli, egyes szám első személyű elbeszélője a hétköznapi mókuskerék fogságában él. Minden idejét munkájának szenteli, de lassan kezdi érezni, nem teljes az élete. A családnak vidéken van egy nyaralója, majd amikor egy nyári hétvégén a férfi egyedül arrafelé veszi az irányt, még nem gondol arra, hogy ez a kirándulás alapvetően megváltoztatja az életét. Reggel úgy dönt, elmegy a közeli kis tóhoz, mert a zsigereiben érzi, jó lenne megmártózni a hűsítő vízben. Mindez teljességgel kívül esik beszabályozott életének komfortzónáján, ezért tétovázik, hogy véghez vigye-e ezt a kis „kalandot. Ekkor találkozik szembe Karllal, aki természetes közvetlenséggel megszólítja, bemutatkozik, majd olyan őszinte beszélgetésbe kezdenek, mintha már évek óta jól ismernék egymást. Karl krumplit termeszt a földjén, elmeséli, nem volt ez mindig így, mígnem egy napon döntött, feleségével együtt eltávolodnak a város zajától és itt, a természetközeli világban találták meg a nyugalmat. Karl meghívja magához vacsorára új barátját, és a férfi lassan ráébred, milyen irigylésre méltó az a pozitív életszemlélet, amely kiegyensúlyozott, boldog emberré tette Karlt. A beszélgetés során a krumplitermesztő statisztikákkal igazolja, hozzávetőlegesen még huszonöt éve van új ismerősének arra, hogy beváltva régi vágyait, új útvonalra terelje eddigi, beszabályozott életét A szerző „belső utazásra hívja olvasóit, melynek során ki-ki eldöntheti, milyen válaszokat ad a regény által - indirekt módon - feltett életvezetési kérdésekre. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]