Kondricz Péter negyven karcolata, miniatűr életképe, egyperces novellája a köznapok epizódjait örökíti meg az élesszemű író pillanatfelvételeinek formájában. A röpke történetek vagy történés nélküli életképek gyakori helyszíne a budapesti Újlipótváros, a szerző lakhelye, itt található A régi   [>>>]

Kondricz Péter negyven karcolata, miniatűr életképe, egyperces novellája a köznapok epizódjait örökíti meg az élesszemű író pillanatfelvételeinek formájában. A röpke történetek vagy történés nélküli életképek gyakori helyszíne a budapesti Újlipótváros, a szerző lakhelye, itt található A régi bérház, ahol édesanyjával és számos szomszédjával él. Itt húzódik a Pannónia utca, ahol lassan araszol a kocsisor, olyan lassan, hogy a volán mögött ülő nő a száját rúzsozza vezetés közben. És errefelé van A piac, vagyis a Lehel téri csarnok, ahová édesanyját kíséri el bevásárolni, és ahol régi ismerősökkel lehet találkozni. Az íróban föltolulnak a gyermekkori emlékek, a hajdani iskolai ünnepségek (Azok a szép november 7-i iskolai ünnepségek), amelyek közül az egyik a szerző szempontjából igen kínosra sikeredett, tekintve, hogy otthon bableves és kelkáposztafőzelék volt ebédre. Egymást érik a régi emlékek, amelyeket a véletlen találkozás (Régi iskolám, de szeretlek!), vagy egy osztálytalálkozó alkalma (Osztálytalálkozó) hív elő. Vannak emlékei falusi disznótorokról (Disznóvágás) és a balatonfüredi szívkórházról (A füredi szívkórház) is. A szerző többször, és olykor vitriolos hangon ír rádió- vagy tévéműsorokról (Tök zsírkirály rádióműsor; Észbontó esztrád TV műsor). Kedvvel jelenít meg alakokat, jellemeket, magatartásokat, így az unokájáért rajongó nyugdíjas asszonyt (Ballagás), a vonaton utazó fiatalokat, akiknek a beszédstílusa a neandervölgyi ősember artikulálatlan beszédkezdeményeire emlékezteti (Vonaton). És természetesen számos katonatörténete is van a 80-as évek laktanyaéletéből (Hova-hova, kopasz?!; Szántó Károly szakaszvezető karácsonya). Az apró életképek két fejezete (Villanások; Életforgácsok) után hét történelmi tárgyú karcolat következik Történelmi alakok, icipicit másképp fejezetcím alatt. Ezekben megidéződik a hajdani betyárvilág, a Habsburgok uralkodása vagy éppen Bakócz Tamás esztergomi érsek, Dózsa György és a ceglédi pap, Mészáros Lőrinc alakja, és nem utolsó sorban az 1990. márciusi marosvásárhelyi magyarellenes pogrom. Az utolsó fejezet (Mesemorzsák) néhány ismert mese (Jancsi és Juliska; Kukori és Kotkoda) parafrázisa. Kondricz Péter karcolatait az élesszemű megfigyelés, a pontos ábrázolás, a finom irónia, a humor és olykor a jóízű történetmesélés jellemzi. Életmorzsáinak témái mindenki számára ismerősek lehetnek, de ahogy ő előadja, az mindenképp szórakoztató. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]