Wilhelm Lübbeckét 19 éves korában, 1939-ben sorozták be a Wermachtba, ahol az 58. gyaloghadosztály előretolt tűzmegfigyelőjeként szolgált, vagyis a legelső vonalból, szinte felderítő feladatokkal irányította a német tüzérséget, hogy ily módon a lehető legpontosabb csapást tudja mérni az ellenség   [>>>]

Wilhelm Lübbeckét 19 éves korában, 1939-ben sorozták be a Wermachtba, ahol az 58. gyaloghadosztály előretolt tűzmegfigyelőjeként szolgált, vagyis a legelső vonalból, szinte felderítő feladatokkal irányította a német tüzérséget, hogy ily módon a lehető legpontosabb csapást tudja mérni az ellenség hadállásaira. Lübbecke nem egyszerűen bátor, de a kalandvágyig kíváncsi katona volt, mindig ott volt a hadiesemények sűrűjében, csaknem állandó életveszélyben töltötte szolgálatát, így lett tagja annak az éknek, amely a legközelebb nyomult az ostromlott Leningrádhoz. Végigharcolta az orosz frontot a Szovjetunió megtámadásától egészen a visszavonulásig; mint az Északi hadseregcsoport balszárnyának egyik katonája átélte a német hadsereg győzelmes előrenyomulását, a Baltikum elfoglalását, Leningrád ostromgyűrűbe fogását, a támadási kísérleteket, később a vereséget és a visszavonulást. Bátorságáért megkapta az I. osztályú Vaskeresztet, majd századparancsnokként próbálta alakulatát a lehető legkisebb veszteséggel hátra vonni. Lübbecke történetében a személyes bátorság csak egyetlen tényező volt, hiszen neki is meg kellett küzdenie a szörnyű orosz téllel, a vereség nyomában járó káosszal, a rendkívül vehemens szovjet ellentámadásokkal; végül egészen kalandos körülmények között, egy német hadihajón sikerült megmenekülnie a háborús pokolból. 1945. május 9-én tudta meg, hogy a háború véget ért, brit hadifogságba került, majd - ugyancsak merész kalandok árán - Kanadába emigrált, később az USA-ban telepedett le. Az emlékező kisgyermekkorától indítja az élettörténetét, és az emlékek fölidézése mellett elemzi a kor németországi életét, például azt, hogyan hatott a náci propaganda a fiatalokra, de megrajzolja szerelmének ugyancsak sok megpróbáltatást hozó históriáját is, legrészletesebben természetesen az orosz fronton szerzett tapasztalatairól számol be. És miközben izgalmasan, fölidéző stílusban eleveníti föl frontélményeit, aközben egykori és mai gondolatait, tűnődéseit, kételyeit és az emberiség jövőjéről szóló vágyait is megosztja olvasóival. Az archív fotók mellékletével szemléltetett memoárt szerkesztői ajánlás vezeti be, és függelék zárja, amely a német katonai szakkifejezések között igazít el. A kötet a II. világháború keleti hadszínterén történtek fölidézésének forrás értékű dokumentuma. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]