történelem (mint irodalmi műfaj) ; magyar irodalom, emlékiratok ; emlékiratok, magyar irodalom ; magyar emlékiratok ; magyar irodalom, memoárok ; memoárok, magyar irodalom ; magyar irodalom, naplók ; naplók, magyar irodalom ; emlékiratok
Az ország északkeleti határán, Csengerben született Mann-Schőner Gizella, röviden csak Gitta (szülei a korban népszerű színésznő, Alpár Gitta után nevezték el, akinek a híre még a szabolcsi mezővárosba is eljutott). Apja, Schőner Sámuel cipészként dolgozott, a feleségét, Grósz Esztert pedig
[>>>]
Az ország északkeleti határán, Csengerben született Mann-Schőner Gizella, röviden csak Gitta (szülei a korban népszerű színésznő, Alpár Gitta után nevezték el, akinek a híre még a szabolcsi mezővárosba is eljutott). Apja, Schőner Sámuel cipészként dolgozott, a feleségét, Grósz Esztert pedig házasságközvetítő révén ismerte meg. A családalapítás körülményei nem indultak jól: pont akkoriban adták el a házukat Szabolcsban, amikor az első világháború után hiperinfláció indult be, így a pénzük egyik napról a másikra elértéktelenedett. Így kénytelenek voltak minden nélkül elkezdeni az életüket, és egy kis lakást bérelni a csengeri piac közelében. Nővére, Rózsika 1920-ban látta meg a napvilágot, majd sorra jöttek a kistestvérek: Miklós, Lajos, Kálmán, Ernő, hatodikként – 1929-ben – Gitta, majd Ferenc és Béla. A család nagy szegénységben élt, mindenféle komfort nélküli lakásban, és zsidó vallásúként rendszeresen járt az ortodox zsinagógába (a településnek mintegy hatszáz fős zsidó közössége volt). Persze gyermekkorától kezdve érezte, hogy vallása miatt kiközösítik: mikor például az óvodai fényképezkedés előtt kiemelték a csoportból, mert „nem illet a többi gyerek közé, a ruhájával csak elrontotta volna a szép képet. A család életét természetesen a második világháború törte ketté: már az erdélyi bevonulással kezdetét vették az atrocitások, a helyzet azonban a német megszállást követően lett még rosszabb. Apja egyik barátja, egy nyilas őrmester azt javasolta nekik, hogy próbáljanak elmenekülni, ám mivel szinte semmijük sem volt, ez reménytelen vállalkozás lett volna. Gitta éppen, hogy csak betöltötte a tizennégyet, amikor 1944-ben családja legtöbb tagjával együtt deportálták és Auschwitzba vitték (Miklós bátyja kivételével, akinek előtte sikerült megszöknie). Bár a szeretteitől elválasztották, szüleit és két kistestvérét azonnal megölték, néhány ott megismert „lágertestvérével együtt sikerült túlélnie-a borzalmakat, és a háborút követően Svédországon keresztül hazatért Csengerbe, ahol aztán életben maradt testvéreivel is találkozott. Szerelmével, Joellel nem sokkal később kivándorolt Izraelbe, majd 1964-ben Floridába költözött. Férje halálát és gyermekei felnövekedését követően visszaköltözött Izraelbe, ahol most is él. Az ő életét mutatja be a szintén Izraelben élő Shiri Zsuzsa könyve, egyes szám első személyben elmesélve Gitta történetét. A kötetet szómagyarázat zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]