Korábban Grimm-mesék és görög mítoszok verses átiratával jelentkezett Borka Zsuzsanna, aki most a középkori lovagi irodalom egyik legismertebb opuszát, Trisztán és Izolda legendáját dolgozta fel. A kelta eredetű történet első írott változata tizenkettedik századi, ám azóta számos változata   [>>>]

Korábban Grimm-mesék és görög mítoszok verses átiratával jelentkezett Borka Zsuzsanna, aki most a középkori lovagi irodalom egyik legismertebb opuszát, Trisztán és Izolda legendáját dolgozta fel. A kelta eredetű történet első írott változata tizenkettedik századi, ám azóta számos változata született, többek között olyan klasszikusok tollából, mint Thomas Malory, vagy Chrétien de Troyes most pedig négysoros versszakokba szedett, egyszerű rímpárokkal dallamossá tett változatát ismerhetjük meg. A história alapjaiban ezúttal sem változott meg. A vezérfonalát a cornwalli lovag, Trisztán és az ír hercegnő, Izolda tiltott szerelme képezi: Trisztánt Márk cornwalli király küldi Írországba, hogy elhozza kiszemelt aráját, a szépséges Izoldát. A lovag és a menyasszony azonban a Cornwallba (itt: Kornwallba) vezető úton bájitalt kortyolnak, aminek a hatása alatt szenvedélyes szerelembe esnek egymással. Trisztán ugyan tartja az ígéretét, és átadja Márknak a hölgyet, s Izolda is hozzámegy a királyhoz, ám a varázslat erősebb a kötelességtudatuknál, s így képtelenek elszakadni egymástól A jól ismert sztori most népies rigmusfolyammá alakulva tárul elénk: Kikötött a gálya végre nagy sokára, / Márk király a parton szép Izoldát várta. / Aranyhaja fénylett, akár a kelő nap, / orcájától még a felhők is ragyogtak. A kötetben ezen felül még két költemény kapott helyet: a Bence vitéz című vers, és egy tizenhárom ciklusos költemény, a Természetlesen. A mű az amatőr költészet és a lovagkori legendák kedvelői számára javasolható. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]