Újabb kötettel jelentkezett a magyar származású brit szociológus, író és közéleti kommentátor, a Kenti Egyetem professzor emeritusa, a budapesti XXI. Század Intézet vezető kutatója és a Mathias Corvinus Collegium brüsszeli központjának vezetője, Frank Füredi. Könyvének témája „a múlt elleni háború,   [>>>]

Újabb kötettel jelentkezett a magyar származású brit szociológus, író és közéleti kommentátor, a Kenti Egyetem professzor emeritusa, a budapesti XXI. Század Intézet vezető kutatója és a Mathias Corvinus Collegium brüsszeli központjának vezetője, Frank Füredi. Könyvének témája „a múlt elleni háború, az az Amerikában – és a világ más országaiban is – az ún. woke mozgalomhoz kötött kultúrharc, amikor a társadalmi igazságtalanságok elleni harc jegyében radikálisan újraértelmezik a történelmet. Gondolhatunk itt a főként Amerikában történt szobordöntésekre, amikor is olyan történelmi személyiségek szobrait döntötték le tüntetők, akiknek az örökségét a rabszolgasággal kapcsolatos állápontjuk miatt vállalhatatlannak tartották, de a „sérelemkutató történetírás jegyében a nagy gondolkodók munkásságának átértékelésére, a múlt „queer-olvasat szerinti átértékelésére és a gyűjtemények „queerizálására vagy a klasszikus irodalmi művek politikai korrektség jegyében történt átírására is. A könyv ötlete 2020 novemberében született meg, amikor a szerző az otthonában tartózkodott és értesült egy akkori történésről – többezer kilométerre a hazájától. Az Oregon állambeli Portland városában a Southwest Park Avenue és a Southwest Madison Street sarkán tüntetők ledöntötték a talapzatáról Abraham Lincoln amerikai elnök szobrát, s a képek hozzá is gyorsan eljutottak. Megdöbbentette őt a történés, esztelen vandalizmusnak tűnt neki, mint a képrombolás egy új formája. Észlelte azonban azt is, hogy bár a randalírozók lincselő csőcselékre emlékeztettek, de valahogyan mégis mások voltak. A célpontjuk ugyanis egy több mint egy évszázaddal ezelőtt elhunyt személy élettelen szobra volt, melyet a múlt elleni háború részeként döntöttek le. Meglátása szerint a konfliktus tétje nem is lehetne nagyobb. Világszerte egy a nyugati civilizáció örökségeinek eltörlését célzó, hadüzenet nélküli háború zajlik, amelynek szerinte beláthatatlan következményei lehetnek, s ha nem sikerül győzniük a múlt elleni háborúval szemben, „akkor szinte lehetetlenné válik, hogy az emberek élete a jelenben értelmet kapjon. De vajon mi az eredete ennek a múlt elleni háborúnak? Az identitás átpolitizálása milyen kapcsolatban áll a múlt elleni háborúval? Hogyan vált a történelem a múlt feltárása helyett a politikai leszámolások csataterévé? Milyen szakaszai voltak ennek a múlt elleni háborúnak? Melyek a legfontosabb témái, a rabszolgaság kérdéskörétől a dekolonizáción át a nemi identitásig? A múlt ellen harcolók miként fordítják energiájuk nagy részét a mindennapi szókincs ellenőrzésére? A sérelemkutató történetírást és az erkölcsi anakronizmust felhasználva hogyan állítottak olyan szellemi óriásokat „az utókor bírósága elé, mint Arisztotelész, Shakespeare vagy Kant? Ez a megközelítésmód miként nyert teret a köz- és magánintézményekben, az oktatási és kulturális intézményekben, az irodalmi művekben és a filmekben? Mindezek hatására a fiatalok hogyan veszítették el a múlt örökségével való kapcsolatukat? S vajon mit lehet tenni a múlt elleni háború ellen? Ezen kérdésekre igyekszik válaszolni a szerző. A kötetet összegzés, jegyzetek, irodalomjegyzék, valamint név- és tárgymutató zárja. [<<<]