A Progress Alapítvány Progress tanulmánykötetek című sorozatában az Európai Unió fejlődésére és Magyarország romló helyzetére koncentráló kötetek váltogatják egymást. Az előző magyar vonatkozású kötet a Magyar zsákutca az Európai Unióban (202417014) címmel jelent meg a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választások előtt, a most megjelenő Visszatérés Európába pedig tovább folytatja a magyar fejlődés zsákutcájának, az Orbán-rezsim csődjének elemzését, mégpedig a 2026. április 12-i országgyűlési választások előtti kritikus időszakban. A szerzők meglátása szerint a négy egymást követő Fidesz-ciklus mérlege összességében negatív: valamennyi társadalmi területen mély válság van, melynek köszönhetően az Orbán-rezsim összeomlott, méghozzá egy globális korszakváltás idején. A választások eredményeképpen létrejöhető kormányváltással azonban lehetőség nyílhat egy újabb rendszerváltásra, egyben visszatérésre Európába. A szerkesztő, Ágh Attila kötetnyitó tanulmánya általánosságban mutatja be a jelenlegi helyzetet, az Orbán-rendszer válságát. Az ezt követő szaktanulmányokban Balázs Péter Európa ébredését és az Orbán-rendszer elszigetelődését, Bod Péter Ákos az álam „bóvli jellegét, a kormányzati gazdaságpolitika csődjét, Losoncz Tamás az uniós versenyképesség növekedését és a magyar leszakadást, Juhász Attila az autoriter országok pártszövetségi aktivitását, Fleck Zoltán a politikai rendszer válságát és a jogállamiság súlyos sérelmeit, Katona Tamás a kormányváltás utáni válságkezelés perspektíváit, Szegvári Péter az önkormányzatok szerepének radikális csökkenését, Kenesei István a tudomány és a felsőoktatás elfoglalását, Polyák Gábor az orbáni illiberális médiapolitikát, Radó Péter pedig az államkonzervatív közoktatási rendszert mutatja be. Ágh Attila záró tanulmánya a Visszatérés Európába magyar programját vázolja fel, középpontjában „az orbáni kulturális sivatagból való kitöréssel és a tudásalapú társadalom felé vezető úton való elindulással.
[<<<]