Kertész Viktor könyve korunk egyik izgalmas, számos tudományterületre hatással levő jelenségét, a komplexitást tette meg központi témájává. A szerző felteszi az „egyszerű kérdést: mi tekinthető egyszerűnek és mi bonyolultnak? Látszólag könnyen válaszolhatunk erre, ám ahogy egy-egy kérdéskörbe   [>>>]

Kertész Viktor könyve korunk egyik izgalmas, számos tudományterületre hatással levő jelenségét, a komplexitást tette meg központi témájává. A szerző felteszi az „egyszerű kérdést: mi tekinthető egyszerűnek és mi bonyolultnak? Látszólag könnyen válaszolhatunk erre, ám ahogy egy-egy kérdéskörbe jobban belemélyed az ember, az egyszerűnek tűnő dolgok is végtelen komplexitást tudnak magukba zárni. A könyv bevezetőjéből kiderül, hogy Kertész szerint az egyszerű egyenlő a kiszámíthatóval, míg a bonyolult az, ami nem jósolható meg, kaotikus módon halad, kiszámíthatatlan, vagy csak nagyon nehezen és bonyolultan adható meg. Legyen szó a bolygók mozgásáról, a közlekedésről vagy éppen az időjárásról, absztrakt matematikai modellekről, közgazdaságtani jelenségekről vagy a társadalom meghatározó változóiról, a komplexitás mindenfelől körbe vesz minket. Nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedekben az adattudományok hatalmas karriert futottak be a diszciplínák gombamód szaporodó és változó világában. A kötet első fejezete a komplexitás tudomány- és kultúrtörténeti hátterét vázolja fel, majd a jelsorozatok ismertetése következik, melyek közül többet a laikus olvasók is hallhatták már, köztük például a Fibonacci-sorozatot vagy a Fourier-sorokat, de az archiválás és a titkosítás kérdése is központi szerepre tesz szert ebben az összefüggésben. A harmadik fejezet a hálózatok világába, míg a negyedik a dinamikai rendszerek terrénumába vezeti be az érdeklődő olvasókat. A kötet végén az ötödik fejezet a komplex rendszerekkel vet számot, legyen szó az emergenciáról vagy az emberi mikrobiomról, e komplex rendszerek mindenhol jelen vannak, azokat érdemes és kell is ismerni, kutatni. [<<<]