"Egyszer volt, hol nem volt, élt egy szőke hercegnő, / rózsaszín cukorfalat, ostoba hencegő. / Mindenkihez undok volt, csípett, rúgott, harapott, / de sose kért senkitől semmiért bocsánatot." - így, a címszereplő érzékletes bemutatásával veszi kezdetét Marc-Uwe Kling verses meséje. Antihőse,   [>>>]

"Egyszer volt, hol nem volt, élt egy szőke hercegnő, / rózsaszín cukorfalat, ostoba hencegő. / Mindenkihez undok volt, csípett, rúgott, harapott, / de sose kért senkitől semmiért bocsánatot." - így, a címszereplő érzékletes bemutatásával veszi kezdetét Marc-Uwe Kling verses meséje. Antihőse, Takonyházy Marcsa nemcsak beképzelt és felszínes, de buta és gonosz, elkényeztetett és akaratos is, így aztán nem csoda, hogy elkövet egy hatalmas nagy ostobaságot: megsért egy álruhás boszorkányt, aki bosszúból zöld takonnyá varázsolja Marcsa arcát. Na most aztán megtudja, milyen amikor gúnyolódnak az emberen, mindenki undorodva fordul el tőle. Az apja, III. Takonyházy Lábszag király megoldásként azt javasolja, hogy menjen férjhez, így megszabadulhat a Takonyházy névtől és remélhetőleg az átoktól is. Marcsa szíve választottja Buggyantváry McBuggyant báró, aki annyira buta, hogy egyből igent is mond az ajánlatra. És mivel a névnek varázsereje van, valóban elmúlik a takonyarc, de helyette a királylány ugyanolyan ostoba lesz, mint újdonsült férje. A kis boszorkány csak a fejét csóválja, megmenteni saját magától nem tudja Marcsát: "Meg sem kellett volna feltétlenül házasodnod, / elég lett volna magadnak új nevet álmodnod. (...) Hisz az ember, ha álmát nem adja fel, bármi lehet! / Te azonban nem ezt választottad, csak rangot és nevet." A tanulságos mesét Astrid Henn igényes, szép rajzai jelenítik meg a gyerekeknek. [<<<]