Szabó Péter hadtörténész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos főmunkatársának legújabb kötete olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyeket eddig kevésbé tárgyalt a hazai hadtörténetírás. A kiadványban három tanulmány kapott helyet (eredetileg 2004 és 2014 között jelentek meg, a Hadtörténeti   [>>>]

Szabó Péter hadtörténész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos főmunkatársának legújabb kötete olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyeket eddig kevésbé tárgyalt a hazai hadtörténetírás. A kiadványban három tanulmány kapott helyet (eredetileg 2004 és 2014 között jelentek meg, a Hadtörténeti Közlemények hasábjain, ill. egy tanulmánykötetben), s a szerző a fennmaradt korabeli hadi okmányokon kívül a magyar királyi 2. honvéd hadsereg katonáinak és munkaszolgálatosainak harctéri naplóira és visszaemlékezéseire támaszkodik. Az első írás a magyar honvédség keleti hadszíntéren viselt szerepét mutatja be: a megszálló alakulatok tevékenységét az ukrán és orosz területeken, a partizánháború sajátosságait, a 2. hadsereg alakulatainak részvételét a partizánalakulatok felszámolásában, a fronthétköznapokat, a honvédek és hozzátartozóik közötti kapcsolattartást, s a visszavonulást. A második rész a Don-kanyarba vezényelt munkaszolgálatosokról szól: bemutatja a munkaszolgálat jellegét, rendszerét és szervezetét, a munkásszázadok igénybevételét, a sorsának javítására tett erőfeszítéseket, a halálos ítéleteket, atrocitásokat és növekvő veszteségeket. A harmadik tanulmány a második világháború végén nyugati hadifogságba esett magyar katonák sorsát és kálváriáját mutatja be, külön vizsgálva az amerikai, a francia és az angol táborok világát, s a szerző összefoglalja a hazatérés körülményeit is. A kötetet jegyzetek, az említett katonai és polgári személyek néhány soros bemutatása, forrás- és irodalomjegyzék, valamint névmutató zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]