1607-ben, nem sokkal a tizenöt éves háború vége után veszi kezdetét Balogh Gábor történelmi regénye, Az isztambuli hadiút. A harcokat követően Bécs és Isztambul újra felveszi egymással diplomáciai viszonyt, Bocskai hajdúseregeit pedig feloszlatták, a fosztogatókat kivégezték. Váradi Tamás, a   [>>>]

1607-ben, nem sokkal a tizenöt éves háború vége után veszi kezdetét Balogh Gábor történelmi regénye, Az isztambuli hadiút. A harcokat követően Bécs és Isztambul újra felveszi egymással diplomáciai viszonyt, Bocskai hajdúseregeit pedig feloszlatták, a fosztogatókat kivégezték. Váradi Tamás, a szerencsi helyőrség hadnagya - Bocskai egyik volt katonája - török nyelvismeretére való tekintettel látszólag egyszerű megbízatást kap. Egy főrangú török rabot, a ruméliai hadest fizetőmesterét, Dzsibril bin Szálehet kell elkísérnie, néhány további rab társaságában a Magyar Királyság területéről a Hódoltságba, és ott átadni őket a Dunán lefelé hajózó követeknek. A cél, hogy a foglyokkal kiváltsanak több, Isztambulban raboskodó keresztényt, köztük a tehetős kassai polgárt, Körtvélyesi Istvánt. Nem minden úgy alakul azonban, mint ahogy azt eltervezték. A konvojt ugyanis német zsoldosok kifosztják, a kíséretet és a rabokat megölik - a hadnagy és egy török fogoly kivételével. Váradi azonban a király parancsát teljesíti, így hát elindul a rabbal, immár egyenesen Isztambulba. Ketten együtt, sok-sok veszély közepette átvágnak a pusztasággá vált Hódoltságon, az egykori Szerbián és Bolgárországon keresztül a Porta fővárosába, hogy tető alá hozzák a fogolycserét... "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]