A történettudománnyal foglalkozó kutatók 2015 óta kutatják a magyar arisztokrácia történetét Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, melynek legújabb eredménye a jelen tanulmánykötet. A kiadványban angol, német és magyar nyelvű tanulmányok kaptak helyet, az egykori Osztrák-Magyar Monarchia főnemesi
[>>>]
A történettudománnyal foglalkozó kutatók 2015 óta kutatják a magyar arisztokrácia történetét Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, melynek legújabb eredménye a jelen tanulmánykötet. A kiadványban angol, német és magyar nyelvű tanulmányok kaptak helyet, az egykori Osztrák-Magyar Monarchia főnemesi családjairól, illetve az uralkodó dinasztiáról nemzetközi szinten is élénk diskurzus folyik. Az arisztokrata családok is nyelveken és nemzeteken átívelő kapcsolati és rokonsági hálóval bírtak, melyet a tanulmányok nemzetközi jellege is szépen tükröz. A kötet arra keresi a választ, hogy a huszadik század során a közép- és kelet-európai régióból, valamint a Balkánról miért és hogyan szorult ki a születési arisztokrácia, milyen politikai és társadalmi folyamatok vezettek oda, hogy alig találunk politikailag aktív arisztokrata leszármazottat ezekben az országokban, s hogy az államforma kérdése, vagyis a restaurációs próbálkozások fel sem merültek az egyes politikai közösségekben a rendszerváltást követően. Botos Máté bevezető tanulmánya után (Az európai arisztokrácia a XX. században) a kötetbe felvett szövegek kronologikusan két blokkba lettek rendezve: az első részben az 1920, vagyis az első világháborút lezáró Párizsi békerendszer utáni korszak került. A Monarchia utódállamai, a lengyel és baltikumi területek frissen megalapított országai egyaránt jelentősen átrendezték a térség politikai térképét. A második részben az 1945 utáni korszak kapott helyet: a második világháború iszonyú pusztítása után a szovjet megszállás tovább erodálta a régió országainak társadalmát, olyan mélyen bomlasztotta fel az évszázados mintákat, hogy a rendszerváltás után fel sem merült az 1945 előtti állapotok visszahozása. A tanulmányok egy-egy család vagy fontosabb szereplő (Apponyi Albert, Khuen-Héderváry Sándor, báró Bánffy Dániel) életével és tevékenységével vetnek számot, máskor a politikai rendszereket elemzik mélyebben. A tanulmánykötet történészek és történelemtanárok figyelmét keltheti fel. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
