Szokatlan, izgalmas és szépséges, nosztalgikus képi világ csábítja magához az olvasót, aki fellapozza Davide Calí új mesekönyvét. Az illusztrációk a megjelenített tárgy- és ruhakultúrával a századforduló időszakát idézik, mintha csak gyönyörű képeslapokat nézegetnénk az 1900-as évek legelejéről. Az
[>>>]
Szokatlan, izgalmas és szépséges, nosztalgikus képi világ csábítja magához az olvasót, aki fellapozza Davide Calí új mesekönyvét. Az illusztrációk a megjelenített tárgy- és ruhakultúrával a századforduló időszakát idézik, mintha csak gyönyörű képeslapokat nézegetnénk az 1900-as évek legelejéről. Az ornitológiailag korrektül ábrázolt madár-karakterek - a fürj, a vörösbegy, a fácán, a cinke, az ökörszem - korabeli ruhákban vonulnak fel az ámuló olvasó szeme előtt, álomszerűen szürreális-mesés környezetben, egy csodaszép késő őszi erdőben elhelyezve: egy ágak közé épített villa ablakából integetve, lombok takarásában álló kovácsoltvas baldachinos ágyban pihenve, lampionos erkélyen álldogálva, szecessziós üvegverandán olvasgatva. Hozzájuk érkezik varázslatos steampunk háti hajtányán közlekedve Galamb úr, aki boldogságot árul különféle dózisokban, és akitől végül mindenki vesz valamennyi örömet - kivéve a seregélyt, aki művészként, az ihlet megőrzése érdekében elzárkózik mindennemű boldogságtól... A különleges hangulatú mese mondanivalója és ízlésvilága okán is inkább nagyobbacska, öt évnél idősebb gyerekeknek való.
[<<<]