A portugál szerző vérfagyasztóan izgalmas thrillerének ötletét Albino Luciani élete és halála ihlette. I. János Pálról, a „33 napos pápáról van szó, akit 1978. augusztus 26-án, a konklávé második napján, a harmadik fordulóban választottak meg a római katolikus egyház fejének. A munkásosztálybeli   [>>>]

A portugál szerző vérfagyasztóan izgalmas thrillerének ötletét Albino Luciani élete és halála ihlette. I. János Pálról, a „33 napos pápáról van szó, akit 1978. augusztus 26-án, a konklávé második napján, a harmadik fordulóban választottak meg a római katolikus egyház fejének. A munkásosztálybeli származású bíboros példaképei, XXIII. János és VI. Pál tiszteletére vette fel uralkodói nevét, és állítólag nagy tervei voltak az egyház megújítására vonatkozóan vagy éppen a Vatikáni Bankban tapasztalható korrupció visszaszorítására. Minderre azonban nem adódott lehetősége: a hivatalos közlemény szerint szeptember 28-án találtak rá a holttestére hálószobájában. A holttestet Magee pápai titkár találta meg reggel fél hétkor, amikor érte ment, mert késett a kápolnában tartott szentmiséről. Állítólag az ágyban ülve talált rá, kezében a Krisztus követése című könyvvel, és az éjjeliszekrényen még égett a lámpa. A hivatalos közlemény szerint szívinfarktus végzett az egyházfővel. Boncolás azonban nem történt, mert pápáknál ez nem szokás, így csak a tapasztalt tünetek alapján állították meg a halál okát, testét pedig szinte azonnal be is balzsamozták, amely lehetetlenné tett bármilyen további vizsgálatot. Nem véletlen, hogy rögtön elkezdődtek a találgatások a halálesettel kapcsolatban, felvetve egy esetleges gyilkosság (mérgezés) lehetőségét is. Már ekkor többen felhívták a figyelmet néhány következetlenségre, például hogy a pápa valószínűleg nem olvashatta azt a könyvet, hiszen a saját példánya még Velencében volt. Ráadásul a titkár után belépő Jean Villot bíboros aligha adhatta fel az utolsó kenetet, a kánonjog szerint ugyanis azt egy kihűlt holttesttel már nem lehet. A legmeglepőbb azonban az volt, amikor még ugyanazon év október 10-én – hat nappal az utódja megválasztása előtt – a Vatikán helyesbítette az első közleményt. E szerint Vicenza nővér talált rá a holttestre, aki minden reggel 4:30 körül kávét szolgált fel a pápának, és amikor észrevette, hogy valami nincs rendben, értesítette a pápai titkárt. Azt is elismerték, hogy a pápa nem könyvet, hanem papírlapokat tartott a kezében. Ezután újabb és újabb ellentmondások kerültek napvilágra. A Signorazzi testvérek, a pápai balzsamozók vallomása szerint nyitva találták a hálószoba ablakát, a villany sem égett, mint azt korábban állították, és mivel a pápa teste még meleg volt a vizsgálatkor, arra következtettek, hogy nem 28-án éjjel, hanem 29-én hajnalban halhatott meg. De vajon mi is történhetett valójában azon az éjjelen? A pápa tényleg gyilkosság áldozata lehetett? És ha igen, milyen okból? Ezt képzelte el a szerző, a cselekményt azonban napjainkba helyezte, és I. Mátéra „keresztelte át a pápát. Az ő halála ügyében nyomoz Afonso Catalão újságíró, aki egy titokzatos website-on szenzációs információkra bukkan, egy fiatal gárdista pedig arról mesél, miket látott a pápa halálának éjjelén az Apostoli Palota főbejáratánál "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]