A szerző mintegy negyed évszázada kutatja, mi történt 1956. november 4-e után Nyugaton, a nagyvilágban és az ENSZ-ben, milyen világpolitikai következményei lettek a hidegháború legforróbb eseményének, a magyar forradalomnak, illetve a leverésének. Testes monográfiájában a „magyar ügy ENSZ-ben zajló   [>>>]

A szerző mintegy negyed évszázada kutatja, mi történt 1956. november 4-e után Nyugaton, a nagyvilágban és az ENSZ-ben, milyen világpolitikai következményei lettek a hidegháború legforróbb eseményének, a magyar forradalomnak, illetve a leverésének. Testes monográfiájában a „magyar ügy ENSZ-ben zajló folyamatait idézi föl, vagyis azt: hogy a világszervezet kezdeti együttérzéséből miként lett közöny és belenyugvás. Nagy András hazánk ENSZ-tagságától, 1955-től követi nyomon a fejleményeket, majd vizsgálja a forradalom leverését követő nemzetközi reakciókat, továbbá a hazai elhárítás és a külhoni magyar emigráció tevékenységét. Mindezeken felül folyamatosan áttekinti az 1956 és 1960 közötti nemzetközi diplomácia Magyarországgal kapcsolatos lépéseinek sokaságát. Beszél a szuezi válságról, a Vöröskereszt segélyakcióiról, a Nyugatra menekült magyar tömegek sorsáról, a Kádár-kormányzat külpolitikai lépéseiről, valamint az ENSZ eléggé erőtlen megoldáskereséséről. Szinte napról napra haladva követi a New York-i székházban történteket, a különböző tagállamok megnyilvánulásait, a nemzetközi politikát meghatározó személyiségek vélekedését és az ezekre születő magyar válaszokat. Vagyis Nagy András igen széles nemzetköz kontextusban írja le azt a folyamatot, ahogyan az ENSZ a maga pragmatikus közönyével és bürokratikus tétlenségével lényegében a megtorló kommunista hatalom bűntársává vált. Érzékelteti azt a kettősséget is, hogy az ENSZ együttérző retorikája éles ellentmondásban állt tevékenysége lanyhaságával. Az események ismertetésében 1960 őszéig jut el, amikor az ENSZ közgyűlésről hazatért Kádár János egy nagygyűlésen számolt be utazásáról. A szerző kitér a hazai megtorlásokra, a kivégzésekre, a börtönökben sínylődők sorsának alakulására is. A mintegy 300 oldalnyi szöveges diplomáciatörténeti művet közel 200 oldalas jegyzetapparátus kíséri, valamint bibliográfia, képjegyzék és névmutató zárja. A sok-sok archív fotóval szemléltetett kötet minden nagyobb történelmi gyűjtemény fontos darabja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]