Kántás Balázs az I. világháború utáni magyar revíziós törekvések kutatója, ezúttal a témakör egyik nemzetközi vonatkozását tárja föl új könyvében. A békediktátumok aláírása után a vesztes államok politikusainak nagyobb része nem nyugodott bele a versailles-i békerendszer megalázó rendelkezéseibe,
[>>>]
Kántás Balázs az I. világháború utáni magyar revíziós törekvések kutatója, ezúttal a témakör egyik nemzetközi vonatkozását tárja föl új könyvében. A békediktátumok aláírása után a vesztes államok politikusainak nagyobb része nem nyugodott bele a versailles-i békerendszer megalázó rendelkezéseibe, és már 1919-től megkezdték a területi revíziót tervezni, előkészíteni, és ebben az ügyben keresték a nemzetközi együttműködés lehetőségeit is. A szervezkedés központja az ingatag weimari köztársaság volt, ahol a radikális jobboldali politikusok (Erich Ludendorff tábornok, Max Bauer ezredes, Gustav von Kahr bajor tartományi miniszterelnök és a még fiatal Adolf Hitler) Müncenben kezdték meg egy nemzetközi revizionista szövetség szervezését. Rajtuk kívül Ausztriában és Magyarországon is fontolgattak hasonló terveket, és sorra alakultak a volt katonákból álló paramilitáris alakulatok; a tervek készítői a szabadcsapatok nemzetközi összefogásában látták a revíziós folyamatok megindításának lehetőségét. Kántás Balázs az 1919-1923 közötti eseményeket bemutató könyvében, hat fejezet sorában ad részletes képet az úgynevezett Fehér Internacionálé gondolatáról. Az első részben áttekinti az I. világháború utáni Közép-Európa helyzetét, az egymást túlszárnyaló revizionista tervek születését, a szabadcsapatok szerveződését, így a magyar Héjjas Iván vezette gárda tevékenységét. (A szerző életrajzi monográfiát is írt róla: Héjjas Iván, 202225150). A második fejezetben tárgyalja az 1920-1921-ben lezajlott magyar-bajor-osztrák titkos tárgyalások lefolyását, a Fehér Internacionálé elnevezésű összefogás nyolc pontból álló programját. A terv egyik megvalósult epizódja volt az 1921 augusztusában kezdődött nyugat-magyarországi felkelés, amelyben a Héjjas Iván vezette szabadcsapat Sopron környékéről kiűzte a betolakodó osztrák megszálló erőket. A szerző fölidézi az 1923 augusztusában fölmerült újabb tervet, amelynek végrehajtása céljából Ulein Ferenc fajvédő mozgalmár Hitlerrel és Ludendorff-fal tárgyalt, ám ezt meghiúsította az 1923 őszi elsietett müncheni „sörpuccs, amely Hitler őrizetbevételével zárult. A kötet második felében a témára vonatkozó három fontos – magyar és angol nyelvű – dokumentum szövege olvasható. A levéltári források jegyzékével és bibliográfiával záródó könyv által földolgozott téma és korszak igen rávilágít, hogy az I. világháború után a vesztes országok kétségbeesett kísérleteket tettek a revízióra, amely gondolat azután a II. világháború kirobbanásában is nagy szerepet kapott. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
