Rendkívül érdekes témával foglalkozik Gyömbér Béla könyve: a magyar-amerikai ipari kémkedés történetével, pontosabban annak egyik szeletével. A rendszerváltás előtti Magyarország – a szocialista blokk többi országához hasonlóan – jelentős technológiai lemaradásban volt a Nyugattal, különösen az   [>>>]

Rendkívül érdekes témával foglalkozik Gyömbér Béla könyve: a magyar-amerikai ipari kémkedés történetével, pontosabban annak egyik szeletével. A rendszerváltás előtti Magyarország – a szocialista blokk többi országához hasonlóan – jelentős technológiai lemaradásban volt a Nyugattal, különösen az Amerikai Egyesült Államokkal szemben. A csúcstechnológiákhoz szükséges termékek szinte kivétel nélkül szerepeltek az ún. COCOM-listán, ami azt jelentette, hogy tilos volt azokat az embargóban részt vevő országokból a KGST államaiba és Kínába exportálni, hogy azok így egyre inkább lemaradjanak a fegyverkezési versenyben. Ebben a helyzetben a magyar és a többi szocialista országnak nem maradt más lehetősége, minthogy gyakran illegális módon, az ipari hírszerzés segítségével próbáljon technológiai információkhoz, eszközökhöz jutni, ezáltal csökkentve a lemaradást. A magyar kommunista vezetés minisztertanácsi és pártértekezleti szinten is rendszeresen foglalkozott a kérdéssel. Az MSZMP 1966. november 4-i Budapesti Pártértekezletén például felszólalt Pál Lénárt, a Központi Fizikai Kutatóintézet munkatársa, később Kádár János egyik legfontosabb bizalmasa, akinek nagyon fontos szerepe volt a hazai tudományszervezésben, és aki ezt követően hatékonyan szervezte azokat az ún. célprogramokat, amely néhány kiemelt kutatási területre irányította a szűkös erőforrásokat. A célprogramok közül Pál Lénárd kutatási területe, a mágneses domének kutatása került az első helyre, az erre épülő buborékmemória kutatások megindulását követően pedig az egyik legfontosabb cél a buborékmemória tényleges gyártásba vitele lett Magyarországon. De vajon milyen sikereket értek el ezen a téren és milyen kudarcok adódtak? Milyen pártpolitikai, diplomáciai, titkosszolgálati és tudományos események játszódtak le a háttérben? Kik voltak ezen történések legfontosabb szereplői? Hogyan fejlődtek tovább az együttműködési programok a hetvenes években? Milyen együttműködés alakult ki a kaliforniai Caltech egyetem és a magyar KFKI között? Hogyan sikerült a nyolcvanas évek elejére a teljes gyártástechnológiát kifejleszteni? Miként került legyártásra az a mintadarab, ami mindössze pár évvel volt lemaradva a TI vagy az IBM termékeitől? Milyen kémbotrány kapcsolódott a későbbiekben ehhez a projekthez? És milyen következményei lettek ennek Magyarországon és az Egyesült Államokban? Mindezekre a kérdésekre választ ad a kötet, melyet forrás- és irodalomjegyzék zár. [<<<]