Egy szép késő tavaszi szokásról, a májusfa állításról szóló mesével folytatódik Takács Viktória tematikus gyermekkönyv-sorozata, amely az évkör jeles ünnepeit mutatja be a kicsiknek. Ebben a történetben Emma a nővére, Juli asztala körül sündörögve veszi észre, hogy a nagylány telerajzolta   [>>>]

Egy szép késő tavaszi szokásról, a májusfa állításról szóló mesével folytatódik Takács Viktória tematikus gyermekkönyv-sorozata, amely az évkör jeles ünnepeit mutatja be a kicsiknek. Ebben a történetben Emma a nővére, Juli asztala körül sündörögve veszi észre, hogy a nagylány telerajzolta szívecskével az egyik füzetét. Csak nem szerelmes? A kotnyeles kislány meg is kérdezi tőle a vacsoraasztalnál, de a zavarában elnémult Juli helyett a nagyszülők válaszolnak: elmesélik, hogy ő hogyan ismerkedtek meg egymással. A nagypapa akkoriban csak Jóska volt, a nagymama pedig Ilonka; mindketten szépek és fiatalok voltak, egy faluban laktak. Jóska rettentően beleszeretett Ilonkába, és hogy ezt kifejezze, Szent Jakab napján hatalmas májusfát állított neki, amit Ilonka pironkodva és nagy örömmel fogadott, gyertyát gyújtott az ablakban, finomságokkal kínálta Jóskát és a barátait, majd másnap a majálisban csak vele táncolt. Emmáék érdeklődve hallgatják a szívmelengető régi történetet, és amikor pár nap múlva Matyi, Emma barátnőjének a bátyja csodaszép májusfát állít Julinak, már mindenki tudja, mi is az üzenete ennek a szokásnak, és azt is, hogy kinek szóltak a füzetbe rajzolt szívek... [<<<]