Az egyik legismertebb magyar labdarúgócsapat a Diósgyőri VTK. A sportegyesület 1910-ben alakult, eredetileg a Diósgyőri Vasgyárban dolgozó fiatalok hozták létre, és csak a későbbiekben vált profi csapattá. 1940-ben szerepelt először a legfelsőbb osztályban, sokak szerint a fénykorát pedig az   [>>>]

Az egyik legismertebb magyar labdarúgócsapat a Diósgyőri VTK. A sportegyesület 1910-ben alakult, eredetileg a Diósgyőri Vasgyárban dolgozó fiatalok hozták létre, és csak a későbbiekben vált profi csapattá. 1940-ben szerepelt először a legfelsőbb osztályban, sokak szerint a fénykorát pedig az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején élte. Ez volt a „diósgyőri aranycsapat korszaka, amelyet többek között olyan nevek fémjeleztek, mint Fekete László, Görgei János, Hajas Imre, Kutasi László, Oláh Ferenc, Szalai István, Tatár György, Teodoru Borisz, Váradi Ottó és Veréb György. Ekkoriban a csapat kétszer is megnyerte a Magyar Kupát, és bronzérmes lett az NB I-ben. Ezt egy kevésbé sikeres szakasz követte, a DVTK hét évre ki is esett az első osztályból, majd visszatért, 2000-ben pedig rövid időre meg is szűnt a csapat. És bár a Diósgyőrt régóta elkerülik a jelentősebb focisikerek, kifejezetten ismert a fanatikus szurkolóiról (a hazai mérkőzésein még az 1990-es, 2000-es években sem volt ritka a nyolc-tízezer fős nézőszám). Tompos Ádám újságíró is a futballcsapat rajongójának számít, és ez jelentős mértékben a szurkolók hatására van így, a DVTK lelátóinak világa ugyanis telis-tele van elképesztő figurákkal és hajmeresztő történetekkel, melyeket most az Amíg élek én című kötetben tesz közzé. Elsőként arra próbál válaszolni, hogy csepeli születésűként és budapesti újságíróként miért pont a Diósgyőr a kedvence, majd ezt követően szociográfiai alapossággal mutatja be a csapat elkötelezett szurkolóit és gyakran büntetőjogi felelősséggel is járó cselekedeteiket, számos emlékezetes esetet felidézve. Fociszurkolókat megszólaltatva egy 1979-es meccset követő ünnepléstől a nagymértékű borsodi munkanélküliség elleni 1991. június 4-i felvonuláson, a 2009-es, első dokumentált magyar ustawkán (előre megbeszélt szurkolói verekedésen) és egy 2014-es DVTK-Győr összecsapáson át egészen napjainkig számos konkrét esetről szó esik a könyvben. A szerző a végén röviden a 11+1 legjellemzőbb Diósgyőr-meccset is felidézi, valamint egy színes képmelléklet is helyet kapott a kiadványban. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]