A sokáig Európa puskaporos hordójának nevezett Balkán-félsziget történetéről, az elmúlt évtizedek változásairól és a jelent meghatározó trendekről közöl tanulságos elemzéseket Juhász József, a téma szakavatott kutatója. Az ELTE történész professzora felhívja olvasói figyelmét, hogy a Nyugat-Balkán   [>>>]

A sokáig Európa puskaporos hordójának nevezett Balkán-félsziget történetéről, az elmúlt évtizedek változásairól és a jelent meghatározó trendekről közöl tanulságos elemzéseket Juhász József, a téma szakavatott kutatója. Az ELTE történész professzora felhívja olvasói figyelmét, hogy a Nyugat-Balkán államait több soron is érdemes tanulmányozni: történetükből ugyanis kirajzolódik úgy a megkésett nemzetté válás hatástörténete, mint a multietnikus államiság, a nacionalista állameszme rivalizálása, illetve az államszocialista kísérletek krónikája. A délszláv háború a nacionalista törekvéseket a kisállamok-nagyhatalmak viszonyrendszerében helyezi el. S mivel déli szomszédainkról van szó, a magyar külpolitikai törekvések egyik megkerülhetetlen szegmenseként kell a balkáni országokat kezelni. A szerző mindenekelőtt a legfrissebb szakirodalomra támaszkodva lefekteti a tanulmányok interpretációs kereteit, alapvető fogalmi rendszerét. Hogy aztán az első világháború kitörését okozó szarajevói merénylettől az első délszláv államon, majd Josip Broz Tito szocialista államán keresztül eljusson a szocialista állam széthullásáig, a békés átmenet csődjéig, amely az etnikai tisztogatásokkal terhelt délszláv háborúba torkollott. Egy hosszabb blokk foglalkozik a nemrégiben függetlenné vált Koszovóval, a terület függetlenségének történelmi előzményeivel. A kötet végén helyt kapó fejezetek a magyarországi balkáni politikával vetnek számot, s miközben annak történetét részletekbe menően feltárják, ajánlásokat is megfogalmaznak a mindenkori magyar külpolitikai szereplők felé. A kötet ennek fényében történészek mellett diplomaták figyelmét is felkeltheti. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]