Hazánkban is jelentős rajongótábora alakult ki a kanadai írónőnek, aki kortárs politikai és társadalmi témákat emel időtlenné disztópikus regényeiben. Margaret Atwood könyveit hazánkaban a Jelenkor Kiadó gondozásában olvashatjuk magyar nyelven. Legismertebb műve, A szolgálólány meséje (legutóbb:   [>>>]

Hazánkban is jelentős rajongótábora alakult ki a kanadai írónőnek, aki kortárs politikai és társadalmi témákat emel időtlenné disztópikus regényeiben. Margaret Atwood könyveit hazánkaban a Jelenkor Kiadó gondozásában olvashatjuk magyar nyelven. Legismertebb műve, A szolgálólány meséje (legutóbb: 202412131) túl van a tizennegyedik kiadáson. Bátran állíthatjuk tehát, hogy Atwood hazai recepciója már jó ideje kiáltott egy átfogó igénnyel megírandó monográfia vagy tanulmánykötet után. A jelen kötet az utóbbiként lép az olvasók elé, hiánypótló darabként nyújtva fogódzót az Atwood prózája iránt rajongó vagy még csak érdeklődő olvasóknak. A kötet így nem csak irodalmár és kritikus olvasók figyelmére tarthat igényt, de a laikus közönség is bátran kézbe veheti, az Atwoodra jellemző prózapoétikai és motivikai jellemzők mélyebb rétegeibe nyerhetnek így bepillantást a naiv műélvezeten túl. Kürtösi Katalin előszavát követően tizenhárom tanulmány kezdi boncolgatni az egyes műveket. David Staines tanulmánya az írónőt otthonában, a kanadai kulturális életben helyezi el, felvázolva az életmű tágabb kontextusát. Benczik Vera az apokalipszis alakváltozataira irányítja az olvasók figyelmét, míg Kovács Fruzsina annak jár utána, hogy Atwood műveit miért nem adták ki (az L. Pataricza Eszter által fordított, 1984-ben kiadott Fellélegzés kivételével) magyarul a rendszerváltás előtt. Kürtösi Katalin Atwood magyar nyelven megjelent műveinek recepcióját, Martonyi Éva Pénelopé alakját és történetét, Sohár Anikó Atwood Az ehető nő (legutóbb: 202223157), míg Kodó Krisztina a Macskaszem (202024145) című regényt vizsgálja. Kérchy Anna A szolgálólány meséje esetében nézi meg közelebbről, hogy a „taktilis tekintetnek milyen szerepe van a műben. A regény sorozatfeldolgozását elemzi Sághy Miklós, Hajdu Péter pedig az Atwoodnál kedvelt témának számító feminista disztópiákat nézi meg közelebbről. Krausz Katinka Az ehető nőben teszi meg elemzés tárgyává a nőábrázolás konvencióit. Kenyeres János Atwood műveit a képregények felől olvassa, s végül Kürtösi Katalin egy újabb szöveggel Atwood irodalomról és írásról vallott nézeteit osztja meg az érdeklődő olvasókkal. A kötet végén a szerzők rövid biográfiája kapott helyet. Atwood hazai rajongóinak ajánlható hiánypótló szakmunka. [<<<]