Az 1949-es esztendő a kommunista rendszer kialakulása szempontjából az egyik legfontosabb cölöp volt, a választásokkal, Rajk-perrel és a diktatórikus intézményrendszer rögzítésével együtt. 2019 májusában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) A Rajk per éve: közelítések 1949-hez
[>>>]
Az 1949-es esztendő a kommunista rendszer kialakulása szempontjából az egyik legfontosabb cölöp volt, a választásokkal, Rajk-perrel és a diktatórikus intézményrendszer rögzítésével együtt. 2019 májusában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) A Rajk per éve: közelítések 1949-hez címmel tudományos konferenciát rendezett. Az itt elhangzott előadások képezik az alapját a jelen, az ÁBTL Kronosz Kiadóval közös sorozatában (Közelmúltunk hagyatéka) megjelent, nívós kötetnek. Magyarországon 1948-ra teljessé vált a kommunista hatalomátvétel, a sztálini rendszer teljes kiépítésére azonban még időre volt szükség. Tehát 1949 kulcsév volt ebben a folyamatban, a Rajk-per ugyanis mindenki számára világossá tette, hogy itt nem egyszerűen egy párt egyeduralmáról van szó, hanem egy olyan rezsimről, amelyben még egy kommunista vezető, tehát végső soron senki sem lehet biztonságban. A kötet természetesen nem törekszik a teljességre, a célja sokkal inkább annak érzékeltetése, hogy mennyi mindenről lehet szólni egy év kapcsán még akkor is, ha egyetlen folyamat szimbólumaként tekintünk rá. Ötvös István a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja, a PPKE Történettudományi Intézete jelenkor történeti tanszékének tanszékvezető egyetemi docense például A Rajk-per és a Rajk-perek címmel arról beszélt, hogy a per valódi okairól és a valódi lefolyásáról nincsenek, nem lehetnek pontos információink, hiszen hiányoznak a megfelelő hiteles források. Csak azt tudjuk, hogy mit akartak a perről mondani 1953–1955-ben, aztán 1962-ben, az újabb és újabb felülvizsgálatok során. Ilyen szempontból igen érdekes követni Péter Gábor (az ÁVH vezetője 1945 és 1953 között) vallomásainak változásait is, ahogy először a teljes politikai vezetést – Kádárral együtt – tartja felelősnek az ügyért, majd Kádár felemelkedésével párhuzamosan minden felelősséget Rákosira akar hárítani. Ötvös három különböző olvasatot is felvetett a per koncepcióját illetően, megemlítve köztük az ÁVH és Belügyminisztérium közötti rivalizálás indítékát is. (Más szerzők a későbbiekben megpendítették még a hazai kommunisták kontra moszkoviták konfliktusának lehetséges indítékát is.) Bank Barbara, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja, a levéltár korábbi munkatársa a talányos Fedőneve: „Marcsa címmel leplezte le, hogy ezen a fedőnéven a Kistarcsai Internálótábor különböző beruházásainak költségeit könyvelték. Egyben ismerteti is a tranzit- és internáló tábor történetét az 1930-as évektől (Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszterségétől) egészen az 1960-as évekig. A sors fintoraként megfordult itt fogolyként Rajk László is. Egy diktatúra sosincs kész, nincs nyugalmi állapota, éppen ezért nehéz megállapítani, hogy egy rendszer meddig tekinthető demokratikusnak, és mikortól beszélhetünk diktatúráról – vonható meg a konklúzió a gazdag névmutatóval, a tizenöt szerző(-előadó) bemutatásával és angol nyelvű összefoglalóval kiegészített kötet kapcsán. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]