Hazai éremművészetünk egyik legjelentősebb alakja Berán Lajos (1882-1943), akinek nevét ma egy éremgyűjtő egyesület is viseli. Élete során csak éremből és plakettből hatszáz körüli darabot készített, ám ez a szám nagyobb lehet, ha hozzászámoljuk az egyes érmék, plakettek különböző anyag- és   [>>>]

Hazai éremművészetünk egyik legjelentősebb alakja Berán Lajos (1882-1943), akinek nevét ma egy éremgyűjtő egyesület is viseli. Élete során csak éremből és plakettből hatszáz körüli darabot készített, ám ez a szám nagyobb lehet, ha hozzászámoljuk az egyes érmék, plakettek különböző anyag- és méretváltozatait is (Procopius Béla egykori nekrológja ezer általa tervezett érmét említ, ám ez a becslés erősen túlzónak tűnik, reálisabb közlés Csengeryné Nagy Zsuzsáé, aki az általa szerkesztett, 1959-ben megjelent Magyar éremművészet a XIX. és XX. században című kötetben félezernél több érmet és plakettet említ). Berán Lajos már életében elismert éremművésznek számított; sokan, köztük több szakember is szinte kizárólag ekként emlékszik rá. Ugyanakkor munkássága az érmek és plakettek készítésén túl kiterjedt más területekre is. Forgalmi pénzérméket is tervezett, így nem véletlen, hogy fővésnökként 1931-től haláláig a Magyar Királyi Állami Pénzverő művészeti vezetője volt. Emellett készített köztéri szobrokat, emléktáblákat, síremlékeket, egyházművészeti alkotásokat, kisplasztikákat, grafikákat, tervezett katonai kitüntetéseket, jelvényeket, bélyegeket, sőt még könyvborító tervezésében is közreműködött. Jelen, Paddi Attila éremgyűjtő és Prohászka László művészettörténész, szakíró által ír kötet a maga teljességében igyekszik bemutatni az életművet. Ennek érdekében számos gyűjteményben folytattak kutatásokat, a Berán Lajos művészeti hagyatékát őrző dunaújvárosi Intersica Múzeumtól a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria éremtárain, a Hadtörténeti Múzeumon, a Magyar Numizmatikai Társaság archívumán, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeumon, a Fradi Múzeumon, az esztergomi Keresztény Múzeumon és a körmöcbányai Pénz és Emlékérem Múzeumon át a bécsi Heeresgeschichtliches Museumig. A szerzők elsőként felvázolják Berán életét, művészeti pályafutását, bemutatják tanítványait és emlékezetét, majd a művészetét érintő szecessziós hatásokról ír részletesebben Prohászka László. Ezt követi a különböző érmek, plakettek, katonai vonatkozású érmek, jelvények és kitüntetések, a sporttémájú alkotások, pénz- és bárcatervek, bélyegtervek, grafikák, portrék és kisplasztikák, szobrok és síremlékek részletes bemutatása. A sok-sok fekete-fehér illusztrációval ellátott kötetet név- és tárgymutató zárja. [<<<]