A régi füveskönyvek arra szolgáltak, hogy megtanítsák a gyógynövények fölhasználását, hogy segítségükkel az emberek elkerülhessék a bajt, vagy gyógyítsák testüket, lelküket. Újabban elterjedtek az irodalmi füveskönyvek, ilyen Szabó Magdáé is, az ő -- Hessky Eszter által egybegyűjtött - válogatott   [>>>]

A régi füveskönyvek arra szolgáltak, hogy megtanítsák a gyógynövények fölhasználását, hogy segítségükkel az emberek elkerülhessék a bajt, vagy gyógyítsák testüket, lelküket. Újabban elterjedtek az irodalmi füveskönyvek, ilyen Szabó Magdáé is, az ő -- Hessky Eszter által egybegyűjtött - válogatott gondolatainak kötete akár lelki herbáriumként szolgálhat. Az idézetgyűjtemény passzusai rávilágítanak azokra a kérdésekre, amelyekkel előbb-utóbb minden ember szembesül, és tükröt is tart elé, hogy megláthassa benne saját kétségeit, aggályait, esetleg válaszokat is kapjon. Mint minden Szabó Magda-mű, úgy ez a gondolatgyűjtemény is tükrözi az írónő érzékenységét, emberismeretét, az apró igazságokat és a nagy fölismeréseket. A könyv tíz tematikus fejezetbe sorolva félezernyi megfontolandó gondolatot, axiómát, okfejtést, aforisztikus megfogalmazású igazságot tartalmaz. Ezek a passzusok voltaképp idézetek Szabó Magda ismert és kevésbé ismert prózai és színpadi műveiből; valamennyi végén zárójelben olvasható az adott írásmű címe. Az első rész A gyermekkorról, az emlékekről és a múltról szóló nézeteinek gyűjteménye. Itt olvasható például az Ókút című regényből vett figyelmeztetés: „A karácsony – mondta apám – lelkiállapot, nem étkezés. Idézetsorozatok szólnak továbbá A női létről és a nők erejéről; A szerelemről és az emberi kapcsolatokról; A fájdalomról; Az élet titkairól vagy A szabadságról. Többek közt azt írja: „iszonyú felelősséggel járó és komor dicsőség magyarnak lenni, és kifejti, protestáns magyarsága mindig európai elkötelezettséggel párosult (A magyarságról, Európáról, politikáról). Külön fejezetbe kerültek Istenről, vallásról, hitről, illetve A halálról szóló idézetek. Szabó Magda szövegeiben sokszor megjelennek a maga kételyei, a maga által fölfedett és föloldhatatlan ellentmondások, például arról, hogy a gyermek lehet „bilincs is, vagy az a megállapítása, miszerint van olyan embertípus, aki olyan, mint a „civilizált, este fogat mosó farkas. Számos gondolat aforisztikus megfogalmazást kapott, számos meg bővebb kifejtést. Az utolsó fejezet az írónővel készült interjúkból kiemelt fontos gondolatok gyűjteménye. Itt olvasható: „Nincs lehetőségem a hallgatásra, mert a történelem megtanított a tanú felelősségére. A füveskönyv Szabó Magda maradandó gondolatainak írásművei metszetében való tematikus áttekintése. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]