1935-ben jelent meg először, és néhány év alatt három további kiadást ért meg Missuray-Krúg Lajos műve a nyugat-magyarországi felkelésről. Az 1938-as, negyedik kiadás hasonmása jelen kiadvány, a szombathelyi Őrvidék Ház gondozásában, melyet a trianoni békeszerződés századik évfordulójához időzítve   [>>>]

1935-ben jelent meg először, és néhány év alatt három további kiadást ért meg Missuray-Krúg Lajos műve a nyugat-magyarországi felkelésről. Az 1938-as, negyedik kiadás hasonmása jelen kiadvány, a szombathelyi Őrvidék Ház gondozásában, melyet a trianoni békeszerződés századik évfordulójához időzítve jelentettek meg (a könnyebb érthetőség kedvéért jegyzetekkel ellátva). Nemcsak a kerek évforduló indokolta az új edíciót, hanem a téma – jelentősége ellenére – viszonylagos ismeretlensége is. A szerző maga is a Soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola növendéke volt, aki tevékeny részese volt az eseményeknek, így első kézből származó információk alapján tudta megírni az 1918 és 1922 közötti sorsdöntő évek krónikáját, főként az ún. nyugat-magyarországi felkelés történéseit. A szerző – Ausztriában annak idején betiltott – könyve megírásához felhasználta továbbá a korabeli sajtó híradásait, hiteles dokumentumokat, valamint Popper József bányamérnök hallgató naplóját és visszaemlékezéseit is. Missuray-Krúg Lajos ismereti a közvetlen előzményeket, a germán és szláv imperializmus harcát Nyugat-Magyarországért, a szláv korridor tervét, a terület hovatartozásával kapcsolatos tárgyalásokat, a soproni népszavazás körülményeit, az Ostenburg zászlóalj bevonulását Sopronba, az első ütközeteket, az ágfalvi csatát, a Lajtabánság kikiáltását, Prónay Pál tevékenységét, a főbb járőrharcokat, a felkelőéletet, végül a leszerelést. A szerző közli bujdosó felkelők leveleinek szövegét is, a végén pedig megtaláljuk az ismertebb résztvevők életrajzi adatait. Jelen kiadásban helyet kaptak a korábbi kiadások előszavai, valamint Marjanucz László utószava is. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]