Bocskai István (1557-1606) Erdély és Magyarország fejedelme történelmi érdeme volt, hogy a három részre szakad és káoszba süllyedt országban sikerült elérnie Erdély szuverenitását, a királyi Magyarország jogállásának megtartását, a tizenötéves háború lezárását, valamint a reformáció előmozdítását.   [>>>]

Bocskai István (1557-1606) Erdély és Magyarország fejedelme történelmi érdeme volt, hogy a három részre szakad és káoszba süllyedt országban sikerült elérnie Erdély szuverenitását, a királyi Magyarország jogállásának megtartását, a tizenötéves háború lezárását, valamint a reformáció előmozdítását. Az államférfi élete utolsó korszakának történelmi fontosságú eseményeit dolgozta föl négy tanulmányában László Andor. Az első (Bocskai istván és Lalla Mehmed rákosmezei találkozója) a fejedelem és a török nagyvezír 1605. november 11-i találkozását idézi föl a lehető legaprólékosabban, ahol a török hadvezér a Porta koronáját ajánlotta föl Bocskainak. Nagy kérdés volt, hogy elfogadja-e, hiszen ez nyílt szembenállás lett volna a Szent István koronájával megkoronázott, amúgy tehetetlen Rudolf császárral és királlyal. A szerző a korabeli krónikák és a történeti szakirodalom alapján elemzi a török Porta szándékait és Bocskai kétségeit, rámutatva arra a helyzetre, hogy sem a Habsburgok, sem a törökök nem tudták kiterjeszteni hatalmukat, miközben Bocskai Rákosmezőn demonstrálta a keresztény Európa melletti kiállását, miközben egyik hatalmi központnak sem rendelte alá magát. Ugyancsak hosszabb tanulmányban dolgozta föl a szerző a magyar-román közös múlt egy epizódját (Erdély, Moldva, Havasalföld viszonya Bocskai István fejedelemsége idején). Rámutat, hogy a három terület a 16-17. század fordulóján ugyanabban a helyzetben volt: a nagyhatalma ütközőzónájában feküdtek. A harmadik értekezésben (Bocskai István és Illésházy István kapcsolata) a fejedelem szövetségesét, a bécsi béke (1606) egyik megteremtőjét, a későbbi nádort mutatja be, illetve egymásrautaltságukon alapuló kapcsolatukat. Végül a fejedelem testamentumát elemzi (Bocskai István fejedelem végrendelete), azt az írást, amely fordulatot hozott a ;magyar politikai gondolkodás történetében, és új műfajt teremtett: a végrendeletet, mint a politikai hitvallás összefoglalóját. A kiterjedt szakirodalmi bázison alapuló és historiográfiai áttekintéseket is bőven nyújtó, lábjegyzetekkel kísért értekezések kötete nagy történelmi gyűjtemények része. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]