Az Aurelius Augustinus néven született Szent Ágoston (354-430) a nyugati kereszténység egyik legnagyobb hatású gondolkodója volt Aquinói Szent Tamás színre lépéséig. Munkássága egy sor addigi szellemi irányzatot vont egybe, ugyanakkor eredeti gondolkodói rendszere évszázadokra kihatóan külön   [>>>]

Az Aurelius Augustinus néven született Szent Ágoston (354-430) a nyugati kereszténység egyik legnagyobb hatású gondolkodója volt Aquinói Szent Tamás színre lépéséig. Munkássága egy sor addigi szellemi irányzatot vont egybe, ugyanakkor eredeti gondolkodói rendszere évszázadokra kihatóan külön filozófiatörténeti fejezetté vált. Frenyó Zoltán, a filozófus és történész kismonográfiában foglalja össze az egyházatya társadalom- és történelemelméleti nézeteit. Könyve elején röviden áttekinti életútját és jellemzi korát, amelynek négy meghatározó vonását írja le: átmenet az antikvitásból a középkorba, állam és egyház összefonódása, a népvándorlás, illetve az egyetemes zsinatok révén kialakult a keresztény tanok rendszere. Ezután ismerteti Szent Ágoston eszmevilágát és írásba foglalt műveit, kiemelve társadalmi és történelemteológiai jellegű munkát, elsősorban a 413 után írt Isten városáról című munkáját. A szerző e bevezetés után nyolc fejezetben ismerteti, miként gondolkodott a szent a történelemről, az eszmevilágának centrumában álló civitás-tanról, amely szerint kétféle emberi mentalitás létezik. Az egyik szent és közösségi jellegű, a másik tisztátalan és individuális; az előző alárendelő és békeszerető, az utóbbi Istennel vetekedő és nyugtalan. A szerző bemutatja, mit értett a gondolkodó a világ és a történelem menetéről, a história korszakairól, az államról, a háborúról, az erőszakról és a békéről. Az utóbbinak két formáját különböztette meg: a levertségből adódó fegyvernyugvást, amely magában hordja a békétlenség csíráját, valamint az elrendezettséget, a metafizikai létrendet, azaz a békét. A kötet utolsó fejezetében tekinti át a szerző Szent Ágoston művének utóéletét, megítélését, szellemi hatását, valamint a hazai Szent Ágoston-kutatás 19-20. századi eredményeit. A lábjegyzetekkel kísért, irodalomjegyzékkel záródó kismonográfia az igényes tudománynépszerűsítés stílusában, közérthetően tekinti át a korai középkor egyik legnagyobb hatású gondolkodójának társadalomra és történelemre vonatkozó eszméit. A kis kötet fontos eszmetörténeti munka. [<<<]