történelem (mint irodalmi műfaj) ; magyar irodalom, emlékiratok ; emlékiratok, magyar irodalom ; magyar emlékiratok ; magyar irodalom, memoárok ; memoárok, magyar irodalom ; magyar irodalom, naplók ; naplók, magyar irodalom ; emlékiratok
A 20. század egyik legeredményesebb magyar Afrika-kutatójának, Almásy Lászlónak a többszörös Oscar-díjjal kitüntetett Az angol beteg című film tette világhírűvé a nevét; Magyarországon is csak ekkor került igazán a figyelem középpontjába, pedig a két világháború közötti időszakban népszerű és
[>>>]
A 20. század egyik legeredményesebb magyar Afrika-kutatójának, Almásy Lászlónak a többszörös Oscar-díjjal kitüntetett Az angol beteg című film tette világhírűvé a nevét; Magyarországon is csak ekkor került igazán a figyelem középpontjába, pedig a két világháború közötti időszakban népszerű és elismert kutató volt. Afrika és a technika szerelmeseként fanatikusan igyekezett megismerni a Szahara titkait, az e tárgyban megjelent írásai (pl. Szudánban vadásztam, 199503099) alapján kérte fel a háborús német hadvezetés sivatagi szakértőnek: a tényleges katonai szolgálatot teljesítő Almásyt 1941 februárjában az afrikai német hadsereghez, az Afrika Korpshoz vezényelték. Az itt eltöltött időszak hiteles krónikájaként írta meg líbiai élményeit összefoglaló - egykor nagy sikerű - könyvét, amellyel több mint ötven év után ismerkedhet meg most a jelen olvasóközönsége is. A naplószerűen megírt könyv az 1941 húsvétja és 1942 júniusa között eltelt időszak krónikája, és bár Almásy ekkor nem kutatóként, hanem mint Rommel távolfelderítője, nyomolvasóként és térképészként járta Afrika földjét, írása mégis a líbiai sivatag lírai megjelenítését adja. Ez a föld most azonban nem a múltat őrző csend világa: a sivatag mindent elrejtő homokját harckocsik lánctalpai szántják, az oázisok nyugalmát harci zaj veri fel és az örök nap égette kopár sziklaormok fölött együtt köröznek a halálmadarak és a repülőgépek. Almásy közvetlen hangon számol be állomáshelye mindennapi életéről, érdekesen mutatja be a sivatagi felderítők nehéz munkáját, miközben érzékelteti az afrikai hadszíntér szinte napról napra változó frontvonalait, illetve az ezekért vívott küzdelmeket is. Elismerően szól Rommel tehetségéről és a német katonák lelkiismeretességéről, megható-romantikusan ábrázolja a világtól elzárt katonák között kialakult bajtársiasságot, a náci hadvezetés által még nem befolyásolt hadsereg előretörését Afrika szíve felé. A harci események mellett bemutatja a legszebb líbiai városok, a Bengázi és Tripolisz kényszerű alkalmazkodását a szinte mindennapos bombázásokhoz, az arab és a zsidó lakosság túlélési technikáit egy számukra idegen és érthetetlen háborúban. A Rommel seregénél Líbiában a háború után indexre került, példányait kivonták a közkönyvtárakból és megsemmisítették. Maga a könyv a németeknek tett háborús szolgálataiért népbíróság elé állított Almásy ellen vádpontként szerepelt anélkül, hogy az ügyész vagy a bírák olvasták volna; a tanúk (pl. Germanus Gyula) azonban éppen ezzel a könyvvel bizonyították, hogy a vádak igaztalanok: Almásy Lászlót felmentették. A háborús emlékiratok olvasóinak ajánlható a dokumentumfotókkal illusztrált kötet. www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]