Cím: |
Hosszú út az első magyarországi deportáláshoz
| Szerző: |
Stark Tamás (1959) |
Szerz. közl: |
Stark Tamás
| Kiadás: |
Budapest : HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2023 |
Sorozat: |
Magyar történelmi emlékek. Értekezések |
Eto: |
943.9"192/194" ; 316.347(=924)(439)"191/194" ; 323.12(=924)(439)"1941" ; 343.264(=924)(47)"1941"
| Tárgyszó: |
magyar történelem ; zsidóság ; 1941 ; Magyarország ; Kárpátalja ; Galícia ; deportálás |
Szakjel: |
943.9
| Cutter: |
S 85
| ISBN: |
978-963-416-404-3
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
308 p.
| Megj.: |
Bibliográfia: p. 273-286. és a lábjegyzetekben
| UKazon: |
202405115
| Kivonat: |
A jelen monográfia egy igen kényes emlékezetpolitikai kérdést vesz nagyító alá: Stark Tamás könyve, amely a Magyar történelmi emlékek – Értekezések név alatt futó sorozat legújabb darabjaként jelent meg, az 1941-es év tragikus eseményeivel vet számot. A szerző nemcsak az 1941-es deportálásokat
[>>>]
A jelen monográfia egy igen kényes emlékezetpolitikai kérdést vesz nagyító alá: Stark Tamás könyve, amely a Magyar történelmi emlékek – Értekezések név alatt futó sorozat legújabb darabjaként jelent meg, az 1941-es év tragikus eseményeivel vet számot. A szerző nemcsak az 1941-es deportálásokat vizsgálja, hanem bemutatja, hogyan és miért alakult ki és erősödött fel az antiszemita diskurzus Trianon után Magyarországon. Ezt a „hosszút utat követhetjük végig, melynek feltárása során a történész szerző a korabeli levéltári forrásokat, újságcikkeket, törvényeket, valamint a releváns szekunder feldolgozásokat is alapul vette. A monográfia részletesen ismerteti az antiszemita hangok felerősödését, a zsidókérdés meghatározó politikai kérdéssé válását, ezzel egy időben azt is feltárja, hogy a politika számára kik voltak a „jó, illetve a „rossz zsidók, milyen intézkedéseket hoztak ellenük, befolyásuk visszaszorítására, illetve miért éppen 1941-ben „kísérleteztek a magyar hatóságok a deportálásokkal. Ez az eljárás a galíciai zsidókat érintette, akiket a megszállt Kárpátaljáról deportáltak. Az esemény feldolgozása azért sem egyszerű, legalábbis az a jelenlegi viták alapja, hogy miként értelmezzük a magyar hatóságok eljárását: egyszerű idegenrendészeti eljárásként vagy a magyarországi holokauszt nyitányaként. A szerző az első világháborútól kezdve ismerteti, hogy a kelet-európai zsidósággal mi történt, mekkora népmozgás indult el a tízes években, illetve hogy a magyar, a román, a lengyel hatóságok hogyan bántak a menekültekkel, mennyire volt hivatalos az országon belüli tartózkodásuk. A deportáltakat, mintegy 22 ezer személyt, 1941 augusztus végén Kamenyec-Podolszkijban, majd az ősz folyamán más településeken a német rendőri alakulatok megölték. A könyv végén, az összefoglalás után a felhasznált irodalom listája, a képjegyzék, a személynévmutató, illetve a képmelléklet kapott helyet. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|